Mérsékelt inflációs nyomás jellemzi a régiót

Javarészt gyorsult a fogyasztói árak emelkedése júniusban a kelet-közép-európai régióban, bár Románián kívül csak mérsékelt inflációs nyomás tapasztalható. Csehországban nagyon meglódult a drágulás üteme, 2,6 százalékos éves bázisú inflációt mértek a májusi 2,2 százalék után.

A jegybank célja a 2 százalékos ráta elérése, a 60 bázispontos eltérés azonban épp elegendő ahhoz, hogy felerősödjenek a kamatemelési várakozások. Különösen úgy, hogy a tegnapi adatok szerint tovább szűkült a munkaerőpiac: 3 százalékról 2-re ereszkedett a munkanélküliségi ráta.

Ha az idei első negyedévre 6 százalék fölé gyorsuló bérdinamika nem is emelkedik tovább, attól az infláció még felpöröghet. Mindennek ellenére a korona gyengült az euróval szemben az adatok publikálása után, emögött azonban vélhetően a kereskedelmi háború fejleményei állnak, s nem a makroadatok. A Bloomberg piaci konszenzusa szerint az idén még egy augusztusi, 15 bázispontos emelés várható az egy százalékon álló alapkamaton, 2019 decemberében pedig már 1,75 százalékon állhat a ráta. Míg a tavalyi második fél év a korona ralijáról szólt, addig idén gyengébben teljesít a deviza:

január óta 2,5 százalékot gyengült az euróval szemben. Elemzők szerint ez ugyan nem sok, de ha a trend folytatódik, már csak az ámakrorfolyam védelmében is szigoríthat a cseh jegybank.

Lengyelországban mérsékelten, 1,7 százalékról 1,9-re nőtt az áremelkedés üteme júniusban, ami az 1,5–3,5 százalék közti jegybanki cél alsó felében van. Ez még távolról sem kelt elegendő inflációs nyomást a kamatemeléshez, a lengyel jegybank tegnapi ülésén változatlanul hagyta a monetáris kondíciókat. A piac nem is számít kamatemelésre az idén, a konszenzus szerint jövőre is csak 15 bázispontos emelést tartanak valószínűnek az 1,5 százalékos rátán. A zloty az ülés után erősödött, a jegyzés vélhetően csak korrigált, mivel a kamatdöntő ülés előtt nagyot gyengült.

A teljes cikket a Világgazdaság csütörtöki számában olvashatja