Nem nagyon kell a hitelkártya

A növekvő hitelfelvételi kedv ellenére még nem látszanak az áttörés jelei a magyarországi hitelkártyapiacon: mind a kibocsátott plasztikok száma, mind a nyilvántartott követelések állománya stagnált vagy csökkent a legfrissebb elérhető statisztikák szerint – derül ki a Magyar Nemzeti Bank (MNB) adataiból.

A jegybank által nyilvántartott hitelkártya-követelések állománya 2018 májusában többéves mélyponton, 154,9 milliárd forinton járt, ami ugyan csak 1 százalékkal marad el az egy évvel korábbitól, ám a 2015. májusinál 23 százalékkal alacsonyabb. Ezen belül a kamatozó követelések mennyisége 7,6 százalékkal, 100,6 milliárd forintra csökkent, a nem kamatozóké pedig 14,1 százalékkal, 54,3 milliárdra nőtt, ami arról tanúskodik, hogy a hitelkereteket nem igazán használják ki a plasztiktulajdonosok. A kamatozó és a nem kamatozó követelések arányában nincs nagy mozgás 2015 januárjától, mióta részletes statisztikát szolgáltat erről a területről az MNB: az arány nagyjából kétharmad-egyharmad az előbbiek javára. Az új szerződéseknél valamivel kedvezőbb a helyzet, mint az állományi adatoknál.

Az első öt hónapban 631,8 milliárd forintnyi kamatozó keretet vettek igénybe az ügyfelek, ami 2,1 százalékkal több az egy évvel korábbi 619 milliárdnál. Ezzel együtt az új szerződéseknél is csökkenő a trend: 2014 januárja és májusa között az új szerződések mennyisége még megközelítette a 730 milliárd forintot.

A plasztikok számában sincs lényegi változás: az első negyedév végén 1,294 millió Magyarországon kibocsátott hitelkártyát tartott nyilván a jegybank, ami nagyjából 15 ezerrel kevesebb az egy évvel korábbinál. A hitelkártyák számánál egyébként – pont az első negyedévtől eltekintve – nincsenek nagy kilengések: a márciusig számolt öt évben 1,28 millió és 1,42 millió között mozgott a forgalomban lévő plasztikok száma.

A teljes cikket a Világgazdaság csütörtöki számában olvashatja