BÉT logóÁrfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok

Nem tetszett a piacnak Erdogan beiktatása

Gyengült a líra, esett a tőzsde és az államkötvény-árfolyamok is, miután Recep Tayyip Erdogan letette a hivatali esküjét. A jegybanknak kamatot kellene emelnie a július végi ülésén, ám erre az elnök aligha bólint majd rá.

Történelmi mélypontja közelébe, az euróval szembeni 5,57-os keresztárfolyam fölé gyengült a tegnap hajnali kereskedésben a török líra, miután Recep Tayyip Erdogan letette a hivatali esküjét. Az államkötvényhozamok rövid és hosszú oldalon is emelkedtek, mivel

a piacnak vélhetően sem az új kormány névsora, sem pedig a jegybanktörvény tegnap hatályba lépett módosítása nem tetszik.

A vezető török tőzsdeindex, a BIST 100 bő 2 százalékos eséssel reagált a tegnapi kereskedésben. Az index idén már csaknem 20 százalékot esett, a kereskedők vélhetően tegnap is folytatták eszközeik kimenekítését az autokrácia felé forduló államból.

A beiktatással ugyanis a korábbi parlamenti berendezkedés helyett elnöki rendszert vezetnek be, amelyben

a végrehajtó hatalom Erdogan egyszemélyi irányítása alá kerül.

A politikai fejleményekre és a török gazdaság sérülékenységére reagálva az 5 éves CDS-felár 22 bázisponttal 297 bázispontra ugrott tegnap az IHS Markit adatai szerint.

A jegybanki törvényt azért módosították, hogy az elnök nagyobb befolyást kaphasson a monetáris politika alakításában.

Recep Tayyip Erdogan
Fotó: AFP

„Ezentúl nem a kormány tagjai választják a jegybankelnököt, formálisan az államfő egyik kiemelt tanácsadója fog dönteni, de biztosak lehetünk benne, hogy Erdogan mondja ki a végső szót a kérdésben” – írta elemzésében az Equilor Befektetési Zrt.

A piacnak az a problémája az államfő monetáris elképzeléseivel, hogy a líra gyengülése és a túlpörgő infláció ellenére sokáig nem engedte az alapkamat-emelést.

A török deviza idén már 24 százalékot gyengült az euró ellenében, míg az infláció júniusban 14 éves csúcsra, 15 százalék fölé gyorsult.

Igaz, hogy a török jegybank a késői likviditási ablak rátájának emelésével alapkamat-módosítás nélküli monetáris szigorítást hajtott végre, de kérdés, hogy a megmaradó jegybanki függetlenség eltörlése után mi lesz az irányvonal. „Ha sikerülne az 5,5-es szint közelébe visszazárnia a devizának, enyhülhet a nyomás, ellenkező esetben a líra további gyengülése várható, a következő ellenállási szint 5,623-re tehető” – írták az Equilor elemzői. A szakértők szerint a líra további gyengülése esetén muszáj lesz kamatot emelni a következő, július 24-én esedékes kamatdöntő ülésen.

 

A másik probléma a kormány névsora. Elemzők szerint a kabinet személyi összetételével Erdogan jelezte: nem veszi figyelembe a piac aggodalmait. Egyrészt az elnök pénzügyminiszternek a saját vejét jelölte: Berat Albayraknak nemcsak nincs apósától független politikai múltja, de három éve belekeveredett egy, az Iszlám Állammal való olajkereskedelemmel kapcsolatos ügybe is. Másrészt kimaradt a kabinetből Mehmet Simsek, akit Erdogan környezetéből a legpiacbarátabb politikusnak tartanak, elemzők szerint ő az egyetlen kormánypárti politikus, akit a nemzetközi szereplők is hitelesnek tartanak és elfogadnak. A befektetők leginkább attól tartanak, hogy Törökország középtávon sem lesz képes konszolidálni a túlpörgetett gazdaságát.

A teljes cikket a Világgazdaság szerdai számában olvashatja

 

Címoldalról ajánljuk

Tovább a címoldalra

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.