Kamatemeléssel fékezte a pezó szabadesését a jegybank

Elkeseredett lépésre kényszerül az argentin jegybank a pezó megállíthatatlannak tűnő zuhanása miatt:

tegnap 15 százalékponttal 60 százalékra emelte az irányadó alapkamatot.

Az argentin deviza szerdán 8, tegnap pedig bő 10 százalékot veszített értékéből. Az intézkedés nem érte el célját, hiszen az ideiglenes megnyugvást újabb szabadesés követte. A hirtelen devizagyengülést a hét elején az válthatta ki, hogy a nemzetközi körülmények megváltozására hivatkozva Argentína előre akarja hozni az ötvenmilliárd dolláros IMF-mentőcsomag lehívását. Mauricio Macri államfő cserébe pénzügyi szigorító lépéseket ígért, és fogadkozott: mindez csupán óvatosság.

A befektetők azonban attól tartanak, hogy Argentína már nem tudja finanszírozni magát, és azonnal segítségre szorul, hogy teljesíteni tudja a 2019-es költségvetési elvárásokat.

A török válság is súlyosbodott tegnap, hiszen Erkan Kilimci, a jegybank kormányzóhelyettese váratlanul lemondott tisztségéről. Döntését nem indokolta, de oka vélhetően az, hogy a devizaválság ellenére Recep Tayyip Erdogan államfő politikai okokból nem engedi az azonnali alapkamat-emelést. A líra zuhanással válaszolt, újabb csaknem 5 százalékot gyengült a dollár ellenében, és egy lépésre került a történelmi mélypontjához.

Berat Albayrak török pénzügyminiszter, az államfő veje eddig a reformok ígéretén kívül nem állt elő érdemi tervekkel, és továbbra is azt hangsúlyozza, hogy nem lát rendszerszintű kockázatot. Boér Levente, az OTP Alapkezelő befektetési igazgatója szerint azonban Albayrak úgy viselkedik, ahogy egy politikus szokott. Nem vallhatja be, hogy válság van, és nem tudnak mit kezdeni vele – fogalmazott a szakértő. Boér szerint amúgy sem lehet az ország gazdasági szerkezetét hirtelen átalakítani: hiába fog a fogyasztás visszaesése miatt csökkenni a folyó fizetési mérleg 5,5 százalékos, GDP-arányos hiánya, az energiaimportot nem tudják helyettesíteni, így megmarad az érdemi deficit. Törökországnak erős barátok kellenek, a katari segítség nem elég – mondta a szakértő. Sajtóhírek szerint a török vezetés telefonos kapcsolatban áll a német, a francia és a brit vezetéssel. Németország különösen nem akarja, hogy Törökország összeomoljon. Rengeteg török nemzetiségű szavazó van Németországban, politikailag sem elhanyagolható a véleményük – mondta Boér.

A devizaválság miatt ismét felerősödött a tőkekivonás a fejlődő és a feltörekvő piacokon, a kelet-közép-európai régió devizái, köztük a forint is gyengült az euróval szemben. A hazai fizetőeszköz visszatért az euróval szembeni 326-os szint fölé. Móró Tamás, a Concorde Értékpapír Zrt. vezető stratégája szerint

a piaci hangulat függvénye, hogy a feltörekvő piaci válság átgyűrűzik-e a régiónkba.

Hozzátette: a piac a líra és a pezó pár százalékos gyengülését még következmények nélkül elviseli, de 8-10 százalékos zuhanás már túl sok.

A teljes cikket a Világgazdaság pénteki számában olvashatja