Túszul esnek a német vállalatok a kereskedelmi háborúban

Az Egyesült Államok és Kína egyre élesedő kereskedelmi konfliktusa már érezhetően negatív hatással van a két országgal üzleti kapcsolatban álló német vállalatokra – derült ki a DIHK kereskedelmi és iparkamara felmérésének eredményéből. A Kínában termelő német vállalatok 41 százalékát terhelik a magasabb vámok az amerikai export és 46 százalékukat az import vonatkozásában. Az Egyesült Államokban a gyártók 57 százaléka panaszkodott a kínai exportjukat érintő negatív hatásokra, 75 százalékuk pedig a kínai import emelkedő költségeire.

A vámháború miatt az Egyesült Államokban termelő német vállalatok közül sokan fontolgatják, hogy átviszik a gyártást más országba – mondta a Reutersnek Volker Treier, a DIHK külkereskedelemért felelős vezetője, aki szerint a helyzet eszkalálódása „már az egész világkereskedelmet fenyegeti”.

Az Egyesült Államok Németország legjelentősebb exportpiaca, míg Kína a legnagyobb kereskedelmi partnere; a német vállalatok amerikai befektetésének összértéke 400 milliárd euró, a kínaié 80 milliárd, és a DIHK statisztikái szerint az Egyesült Államokban több mint 850 ezer, Kínában 700 ezer embert foglalkoztatnak.

A feszültség pedig nem csökken, hanem tovább fokozódik Washington és Peking között, miután szerdán hivatalosan is bejelentették, hogy Donald Trump amerikai elnök a korábban kilátásba helyezett 10 helyett 25 százalékos pótlólagos vámmal tervez sújtani újabb 200 milliárd dollár értékű kínai terméket. A hírre tegnap délelőtt 0,4 százalékkal gyengült az euró, a jüan értéke pedig 14 hónapos mélypontra zuhant a dollárhoz képest. A sanghaji tőzsde fő mutatója 2, a sencsenié 2,5, a háromszáz legnagyobb társaság CSI 300-as indexe pedig 2,22 százalékkal esett vissza. Csökkentek az irányadó indexek Ázsia más legfontosabb tőzsdéin is: a tokiói Nikkei 1,03, a Topix index 1, a dél-koreai Kospi 1,6, az ausztrál S&P/ASX 200 0,55, a hongkongi Hang Seng 2,2 százalékos mínuszban zárt.

Vang Ji kínai külügyminiszter csütörtökön sürgette Washingtont, hogy „nyugodjon le és térjen észhez”, nyomásgyakorlással ugyanis nem ér el semmit, a kereskedelmi tárca pedig megismételte, hogy Peking válaszolni fog az újabb amerikai lépésre.

A két ország közötti feszültséget várhatóan tovább szítja majd Washington új indiai–csendes-óceáni kezdeményezése, amelyet e heti délkelet-ázsiai látogatásán próbál meg eladni Mike Pompeo amerikai külügyminiszter. A 113 millió dolláros technológiai, energetikai és infrastrukturális programmal azonban aligha fog nagy tetszést aratni, hiszen olyan országokat érintene, amelyek a kínai export ellátási láncának szerves részei, és milliárdokat veszítenek a kereskedelmi háború miatt.

A teljes cikk a Világgazdaság szerdai számában olvasható