A beszerzésimenedzser-indexekre figyel a piac

Kedden újabb kamatdöntő ülést tart a Magyar Nemzeti Bank (MNB) monetáris tanácsa. Júniusban a feltörekvő országokat érintő kockázati prémiumsokk hatására az MNB változtatott a kommunikációján. Újra előtérbe helyezte az inflációs célkövetés fontosságát, és amellett érvelt, hogy előretekintve a mostani kamatszintek mellett is a cél közelében alakulhat az infláció. A jegybank hangsúlyozta azt is, hogy a kamatpolitika alakítása szempontjából az EKB döntéseit nem lehet figyelmen kívül hagyni.

A fentiek alapján a monetáris politika normalizálásának kezdetét a nemzetközi környezet és a hazai infláció alakulása határozhatja meg.

Az elmúlt hónapokban a nemzetközi környezet kifejezetten változékony volt a feltörekvő piacokat övező aggodalmak következtében, ám az utóbbi hetekben a hangulat javult, és a török jegybank 625 bázispontos kamatemelése, valamint a vártnál kisebb amerikai infláció megnyugtatta a piacokat.

Ráadásul az utóbbi hetekben a forinton és a hosszú hozamokon is csökkent a nyomás. Ami az inflációt illeti, az elmúlt hónapokban nagyjából az MNB várakozásainak megfelelően alakult. Augusztusban a várt 3,3 százalék helyett a szezonális élelmiszerárak emelkedése miatt 3,4 százalékos lett az éves bázisú fogyasztói árindex, ám az év végéig az infláció fokozatosan csökkenhet – mondta Módos Dániel, az OTP Bank makrogazdasági elemzője.

„A júniusi kamatdöntés óta érezhetően csökkent a nyomás a jegybankon, ez pedig afelé mutathat, hogy a várakozásokkal ellentétben a jövő heti kamatdöntő ülésen még nem tarthatja szükségesnek az MNB a monetáris kondíciók normalizálásának elkezdését. Ehelyett inkább az infláció várható alakulásának bemutatása kerülhet előtérbe. Ha ez történik, akkor ezzel a lépéssel a jegybank a szigorítás egy későbbi elindítását kívánhatja indokolni” – tette hozzá a szakember.

Pénteken publikálják az európai és amerikai beszerzésimenedzser-indexek friss adatait. Az év első felében a vártnál lassabban bővült az eurózóna gazdasága. Ezt egyedi hatásokon (például a francia vasutassztrájk, influenzajárvány) kívül a kereskedelmi háborúval kapcsolatos félelmek és az energiaárak emelkedése okozta. A növekedési ütem lassulását jól jelezte a konjunktúraindexek alakulása.

A német konjunktúraindexek például már 2017 novembere óta csökkennek. Az USA esetében a növekedési adatok kedvezők, ám Donald Trump elnök adócsökkentése miatt érdemben emelkedett a költségvetési hiány és az államadósság, emellett a kereskedelmi háború eszkalálódása is csökkentheti a befektetői bizalmat és ezzel a növekedést. A Fed által publikált Bézs könyv szerint több amerikai régióban is beruházások elhalasztása mellett döntöttek a kivetett vámok miatt.

A teljes cikk a Világgazdaság hétfői számában olvasható