Bezuhant a fixált céges hitelek aránya

Az elmúlt két évben jelentősen csökkent a magyar kis- és középvállalkozások körében a fix kamatozású hitelek aránya, sőt a tendencia már negatív is, így mostanra a rögzített kölcsönök aránya minden futamidő-kategóriában 25 százalék alá esett

– derült ki a Magyar Nemzeti Bank (MNB) Hitelezési folyamatok című jelentéséből.

A legfeljebb egyéves futamidejű termékeknél már 2014 elején is alacsony, 50 százalék alatti volt ez az arány, igaz, a rendkívül rövid tartam miatt könnyen kiszámítható és belátható ezek kamatozásának lefutása. Az egy- és ötéves futamidő közötti hiteleknél 2015 és 2016 fordulóján hirtelen esés volt, a rögzített termékek 79,6 százalékos aránya egyik negyedévről a másikra 31,6 százalékra zsugorodott – ez jól láthatóan összefügg a Növekedési hitelprogram (NHP) kivezetésével. A kamatfixálás kifejezetten fontos lenne az öt évnél hosszabb tartamra felvett kölcsönöknél, mégis a második kategóriához hasonló esés történt, 84,6 százalékról 39,6 százalékra zuhant a fix kamatozású terméket választó kkv-k aránya.

Összességében az éven túli, forintban nyújtott kkv-hitelek közül jellemzően csak minden ötödik szerződést kötötték fix kamatozással az elmúlt egy évben. Az MNB jelentése megerősíti, hogy

az utóbbi negyedévek hitelfolyósításaiban a fix kamatozású kölcsönök aránya továbbra is alacsony. A fenntartható gazdasági növekedés egyik alapfeltétele, hogy a vállalkozások beruházásaihoz stabil, kiszámítható adósságszolgálattal jellemezhető finanszírozási lehetőségeket találjanak – részletezik a jegybanki szakértők.

Az NHP stabilitást nyújtott a kkv-knak, de a hitelprogram tavaly márciusi kivezetésével a hitelpiacon szűkültek e lehetőségek, így még az eddigiekhez képest is jelentősen esett a fix kamatozású vállalati hitelek aránya. Különösen a hosszabb futamidejű termékeket sújtotta a csökkenés. Az MNB jelentése szerint a rögzített hitelek magasabb kamatszintje a mikro-, kis- és középvállalkozásokat a rövid távon kedvezőbbnek tűnő változó kamatozású konstrukciók felé tereli, ami hosszabb távon kockázatos.

A fix kamatból adódó kiszámíthatóság főként azon cégek hitelfelvételi kedvét növeli – és a kockázatukat csökkenti –, amelyeknek nincsenek tartalékaik az esetleg megváltozó hozamkörnyezetben a magasabb kamatok fizetéséhez – áll a jelentésben. A kiszámíthatatlanságból fakadó kockázatok jellemzően a kisebb cégeket érintik igazán húsba vágóan, mert ezek jövedelemtermelő képessége és felhalmozott tartalékaik alacsonyabbak, ráadásul kamatozó eszközök (például állampapírok, diszkontkincstárjegyek) hiányában az eszközökön keletkező kamatbevétel sem ellensúlyozza a nagyobb kamatkiadást. A jegybank szerint így pénzügyi stabilitási szempontból is fontos, hogy olyan egészséges szerkezetű hitelállomány épüljön fel, amelyben a mainál magasabb a fix kamatozású hitelek aránya.

A fix kamatozású hitelek aránya nemzetközi összehasonlításban is alacsony, az MNB megítélése szerint a hitelállomány szerkezetének olyan minőségi átalakulása kívánatos, amelynek eredményeképp a hosszabb futamidejű és a fix kamatozású hitelek aránya közelebb kerül a fejlett országokban megfigyelt, a hazainál magasabb arányhoz.

A teljes cikk a Világgazdaság szerdai számában olvasható