BÉT logóÁrfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok

Ezért érdemes a tőzsdét választani

A tőkepiacok olyan kockázatokat tudnak bevállalni, amiket bank vagy kockázati tőke nem – hangzott el a Világgazdaság konferenciáján.

A tőkepiacok tudnak olyat, amit más piacok nem: olyan kockázatokat tudnak bevállalni, amiket bank vagy kockázati tőke nem – mondta Máté-Tóth István, a Budapesti Értéktőzsde (BÉT) üzletfejlesztésért és kereskedésért felelős vezérigazgató-helyettese a Világgazdaság Magyar vállalatok, családi vállalatok című konferenciáján.

Ehhez két feltételnek kell megfelelni: hatékony és jól szabályozott rendszerre van szükség, valamint arra, hogy ez legyen társadalmilag elfogadott – mindenki, aki a tőzsdén fektetett be, vagy bocsátott ki értékpapírt, bízzon is benne. Szerinte utóbbival kapcsolatban még bőven van mit javítani Magyarországon.

A magyar gazdaság alapvetően a bankok által finanszírozott.

Jelenleg egy jó minőségű vállalat nagyon jó feltételekkel tud forráshoz jutni, de a vezérigazgató-helyettes szerint ez nem lesz mindig így, nem lesz mindig ilyen olcsó, könnyen kapható.

„Már most érdemes azon gondolkodni, hogy milyen alternatívák vannak” – fogalmazott.

Máté-Tóth István, a Budapesti Értéktőzsde üzletfejlesztésért és kereskedésért felelős vezérigazgató-helyettese
Fotó: VG / Móricz-Sabján Simon

A fejlettebb piacoknál is azt látjuk, hogy sokkal előrébb jár a tőkepiacuk, azokat aktívan használták a növekedéshez – azaz a sikeres országokban nagy a tőkepiacok szerepe, ezért is sikeresek és gazdagok.

Jelentősen nőtt a magyar tőzsde az elmúlt három évben (2015-2018):

  • a részvénypiaci átlagforgalom 8,58 milliárdról 10,86 milliárd forintra nőtt;
  • 2015-ban még csak 4 olyan részvény volt, amelynek 100 millió forint feletti átlagforgalma volt, 2018-ban már 7 ilyen van;
  • a GDP-hez mért kapitalizáció a 2015-ös 14,7 százalékról 20,6 százalékra nőtt;
  • a BUX index mértéke 24 ezer pontról 37 ezer pont fölé nőtt;
  • míg a részvénypiaci tőkeemelések 31 milliárd forintról 129 milliárd forintra nőttek.
  • Kevés részvény, sok állampapír és ingatlan

    Az elmúlt években jelentős vagyongyarapodás volt Magyarországon – 2010 és 2017 között hazai pénznemben több mint 56 százalékkal –, azonban

    a tőzsdei részvények aránya a teljes lakossági vagyonon belül elenyésző, nem éri el a 2 százalékot sem.

    A pénzügyi vagyonon belül nagyon alacsony a nyugdíjvagyon aránya, mindössze 3 százalék volt 2016-ban.

    A megtakarítási szerkezet továbbra is konzervatív: a vagyongyarapodás főként ingatlanalapokba került, a pénztárak vagyonának jelentős része pedig állampapírban van.

    Fotó: VG / Móricz-Sabján Simon

    Máté-Tóth István beszélt arról is, hogy miben tud segíteni a tőzsde a vállalatoknak. A keresleti oldalról mindenkit bátorítana a vezérigazgató-helyettes, ugyanis szerinte sokkal többen fognak kockáztatni majd a tőzsdén, nőni fog a tőkepiac mérete.

    A tőzsde is tud ebben segíteni: 13 milliárd forint áll rendelkezésre a Tőzsdefejlesztési Alapban, amely összeget olyan cégekbe fogják befektetni, amelyek a tőzsdére készülnek.

    Címoldalról ajánljuk

    Tovább a címoldalra

    Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.