Kohéziós forrásokról egyeztettek Budapesten

Van mit javítani az Európai Unió kutatás-fejlesztési versenyképességén Észak-Amerikához vagy Ázsiához viszonyítva, ám a tagországoknak megvan erre a képességük – mondta Palkovics László innovációs és technológiai miniszter a Kohézió Barátai nevű budapesti rendezvényen, amelyen mind a 27 tagország vezetői megjelentek. A 2021–2027 között rendelkezésre álló kohéziós forrásokról egyeztettek; kutatás-fejlesztési, innovációs, digitalizációt fejlesztő programokról is.

A magyar miniszter utalt arra, hogy kutatás-fejlesztésre az eddigieknél több pénz jut, a kohéziós politikában erősíteni kell az együttműködést, és fontos célnak kell maradnia, hogy a fejletlenebb országokat felzárkóztassák a kohéziós források révén. Ebben kiemelt szerepet kell kapnia az innovációnak. Jelen helyzetben ez rugalmasságot igényel az Európai Bizottságtól és a tagországoktól egyaránt.

Az Európai Bizottság május elején tette közzé az új költségvetési ciklusra vonatkozó javaslatcsomagját, amely szerint összeurópai szinten a kohéziós alap kerete csaknem a felére csökken, ami főleg az infrastruktúra- fejlesztéseket érintené. A kedvezményezett országok közös célja, hogy a fejlesztési források ne apadjanak.

Az Európai Bizottság költségvetésért felelős biztosa, Günther Oettinger emlékeztetett, hogy a kohéziós politika már harminc éve működik, „jövőbiztos”, a következő évtizedben is fontos szerepe lesz. Kialakultak a 2021–2027 közötti kohéziós források keretei. Ugyanakkor a britek kiválása miatt 78 milliárd euró hiányzik az unió 2021–2027 közötti költségvetéséből, amit úgy kell kezelni, hogy sérülne a kohéziós politika célja, azaz a hátrányos helyzetű régiók, országok felzárkóztatása az uniós átlaghoz. Szerinte a kohézió célja az is, hogy az Európai Unió egésze versenyképesebbé váljon.