Több mint 325 ezer forintot kerestünk júliusban

A teljes munkaidőben alkalmazott munkavállalók nemzetgazdasági szintű átlagos bruttó keresete – a legalább öt főt foglalkoztató vállalkozásoknál, a költségvetési intézményeknél és a megfigyelt nonprofit szervezeteknél – 326 700 forint, a közfoglalkoztatottak nélkül számolva pedig 337 100 forint volt idén júliusban.

Nemzetgazdasági szinten az átlagos nettó kereset családi kedvezmény nélkül 217 300 forint volt, a kedvezményt is figyelembe véve pedig 225 800 forintra becsülhető.

A bruttó és a nettó átlagkereset egyaránt 12,8 százalékkal nőtt az előző év azonos időszakához képest a KSH legfrissebb adatai szerint.

2018. január és július között a teljes munkaidőben alkalmazásban állók nemzetgazdasági szintű átlagos bruttó keresete 324 700 forint, közfoglalkoztatottak nélkül számolva 337 000 forint volt.

A legtöbbet a pénzügyi, biztosítási tevékenység gazdasági ágban dolgozók kereshették (613 500 forint), míg a legrosszabbul a szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás területén munkát vállalók kapták (208 600 forint).

A rendszeres (prémium, jutalom, egyhavi különjuttatás nélküli) bruttó kereset 302 800 forint volt.

Nemzetgazdasági szinten az átlagos – családi kedvezmény nélkül számított – nettó kereset 216 000 forint volt. 2018-ban a családi adókedvezmény a kétgyermekes családok esetében tovább emelkedett, a kedvezményt is figyelembe véve a nettó kereseti átlag 224 500 forintra becsülhető a KSH szerint.

A költségvetési és a nonprofit szféra egyes szervezeteinél dolgozók közül mintegy 80 ezer fő – az adóváltozások ellentételezését szolgáló, a keresetbe nem tartozó – kompenzációban részesült,

ennek összege átlagosan 8300, illetve 7400 forint.

A bruttó és a kedvezmények nélkül számított nettó átlagkereset egyaránt 12,1, a rendszeres bruttó kereset ennél kisebb mértékben, 11,5 százalékkal nőtt az előző év azonos időszakához hasonlítva.

A fogyasztói árak előző év azonos időszakához mért 2,5 százalékos növekedése mellett a reálkereset 9,4 százalékkal emelkedett.

A nemzetgazdasági szintű, átlagos havi bruttó munkajövedelem 340 200 forint volt, 12 százalékkal magasabb, mint egy évvel korábban. A munkajövedelmen belül az egyéb munkajövedelem aránya átlagosan 4,6 százalék volt.

A további emelkedést befolyásolhatják a bérminimum tárgyalások

2018-ban 11 százalékot meghaladó bérnövekedést várunk a képzett munkaerő hiánya illetve a 8 és 12 százalékos további bérminimum-emelkedés miatt – mondja Horváth András a TakarékBank elemzője.

2019-re jelenleg 9 százalékos átlagos növekedést várunk, de ezt jelentősen befolyásolhatják az őszi bérminimum tárgyalások.

Idén a várt 2,8 százalékos éves infláció mellett ez 8,2 százalékos reálbér növekedést jelent, míg 2019-ben 5,5 százalék lehet az emelkedés, 2013-tól 2018 végéig pedig közfoglalkoztatottak nélkül számolva 44 százalékkal nőnek a reálbérek.

A továbbra is kifeszített munkaerőpiac és a rekord alacsony munkanélküliség miatt a bérnövekedés dinamikája a következő időszakban is hasonlóan intenzív maradhat, sőt a számokból az látszik, hogy ismét gyorsul az üteme. A képzett munkaerő hiánya gyakorlatilag a gazdaság minden szektorában problémákat okoz mostanra, különösen a nyári időszakban a rengeteg szezonális munka miatt.

Két éve alatt 26 százalékot nőttek a bérek

Varga Mihály pénzügyminiszter kiemelte, a 2016. novemberi hatéves bérmegállapodásnak is köszönhetően

ami tovább gyorsítja felzárkózásunkat az európai bérekhez. A több mint öt és fél éve, azaz 67 hónapja töretlenül növekvő reálbérek jól mutatják, hogy egyre jobban megéri dolgozni Magyarországon.

A tárcavezető kiemelte: a bérek tartós és magas ütemű növekedése a kedvező gazdasági környezetnek, a kormány kezdeményezésére megkötött hatéves bérmegállapodásnak, a versenyszféra növekvő munkaerő keresletének és a közszféra béremelési programjainak köszönhető. A bruttó átlagbérek 325 ezer forintra emelkedtek, így jól látható, hogy a minimálbérekkel együtt a magasabb kategóriába tartozó keresetek is folyamatosan növekednek.

Mindezek eredményeként 2017-re a nettó keresetek reálértéke – a családi kedvezmények figyelembevételével – átlagosan 36 százalékkal nőtt 2010-hez képest – közölte Varga Mihály. Mint mondta, a többgyermekes munkavállalók keresetének reálértéke az átlagosnál jobban emelkedett,

A minimálbérek érdemi emelése csökkentette az egyes országrészek közötti bérkülönbségeket, a legnagyobb ütemben felzárkózó megyék között van Baranya, Békés és Borsod-Abaúj-Zemplén megye is. A hatéves bérmegállapodásnak köszönhetően a kereset-emelkedés tovább folytatódhat a következő években, 2022-re a reálbérek a 2016-os értékük közel másfélszeresére emelkedhetnek – hangsúlyozta a pénzügyminiszter.