Több mint négymillióan dolgoztak idén nyáron

Nő a foglalkoztatás, az idősebb korosztály több mint fele dolgozik

A foglalkoztatottak létszáma 0,9 százalékkal magasabb, 4 millió 484 ezer fő volt idén június–augusztusban az egy évvel korábbihoz képest. Az elsődleges munkaerőpiacon dolgozók száma 90 ezer fővel nőtt, ugyanakkor a magukat közfoglalkoztatottnak vallók száma 42 ezer fővel, a külföldi telephelyen dolgozóké pedig 9 ezer fővel csökkent.

A foglalkoztatottak közül 4 millió 421 ezren tartoztak a 15–64 évesek közé, amely korcsoportban a foglalkoztatási arány 0,8 százalékponttal, 69,4 százalékra emelkedett. A 15–64 éves férfiak körében a foglalkoztatottak létszáma 0,6 százalékkal, 2 millió 420 ezer főre, míg a foglalkoztatási rátájuk 0,8 százalékponttal, 76,5 százalékra nőtt.

A 15–64 éves nők körében a foglalkoztatottak száma 0,4 százalékkal, 2 millió 1 ezer főre, foglalkoztatási rátájuk pedig 0,8 százalékponttal, 62,4 százalékra nőtt.

A fiatal (15–24 éves) korcsoportban 298 ezer főre csökkent a foglalkoztatottak száma, a foglalkoztatási ráta pedig 29,1 százalék volt. Az úgynevezett legjobb munkavállalási korú (25–54 éves) népességben a foglalkoztatottak száma és a foglalkoztatási ráta is nőtt; utóbbi 0,4 százalékponttal, 84,3 százalékra.

Az idősebb (55–64 éves) korosztályban szintén nőtt a foglalkoztatotti létszám; foglalkoztatási rátájuk pedig 1,9 százalékponttal, 54,2 százalékra emelkedett.

A 20–64 éves korcsoport esetében – amely az Európa 2020 stratégiában meghatározott foglalkoztatási célok alakulásának megfigyelési köre – a foglalkoztatási ráta 0,8 százalékponttal, 74,5 százalékra emelkedett. Az Európai Unió 2020-ra 75 százalékos célértéket tűzött ki, Magyarországon jelenleg a korcsoportra vonatkozó foglalkoztatási ráta a férfiaknál 82,3, a nőknél 66,9 százalék.

Csökkent az álláskeresők száma

A 15–74 éves férfiak körében a munkanélküliek száma 8 ezer fővel, 86 ezer főre, munkanélküliségi rátájuk pedig 0,3 százalékponttal, 3,4 százalékra mérséklődött idén június–augusztusban az egy évvel korábbihoz képest.

A nők esetében a változás nagyobb mértékű volt, a munkanélküliek száma 14 ezer fővel, 87 ezerre, a munkanélküliségi ráta pedig 0,7 százalékponttal, 4,1 százalékra csökkent.

A 15–24 éves korcsoportban a munkanélküliek létszáma 6 ezer fővel, 34 ezerre csökkent, munkanélküliségi rátájuk 10,2 százalék volt. A munkanélküliek közel ötöde ebből a korcsoportból került ki.

A 25–54 évesek munkanélküliségi rátája 0,3 százalékponttal, 3,4 százalékra, az 55–74 éveseké 0,8 százalékponttal, 2,6 százalékra mérséklődött.

A munkanélküliség átlagos időtartama 15,9 hónap volt, a munkanélküliek 41 százaléka legalább egy éve keresett állást, vagyis tartósan munkanélkülinek számított.

A Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat adminisztratív adatai szerint a nyilvántartott álláskeresők létszáma 6,7 százalékkal, 251 ezer főre csökkent idén augusztus végén az egy évvel korábbihoz képest.

Még soha nem dolgoztak ilyen sokan nyáron

Varga Mihály pénzügyminiszter elmondta,

a munkanélküliség még soha nem volt ilyen alacsony az év ezen időszakában Magyarországon,

a 2010-es közel 12 százalékról 3,7 százalékra mérséklődött a legfrissebb adatok szerint, amivel egyre jobban közelítünk a teljes foglalkoztatottsághoz. A kormány célja a még meglévő munkanélküliség további mérséklése és a versenyszféra munkaerőigényének kielégítése, ami az álláskeresők és az inaktívak mielőbbi munkaerőpiacra vezetésével valósulhat meg.

Az oktatás kérdése kiemelten fontos

A munkanélküliség minimális emelkedése arra vezethető vissza, hogy a közfoglalkoztatottak leépítése gyors ütemben halad és az elsődleges munkaerőpiac továbbra is robosztus bővülése sem képes ezt teljesen ellensúlyozni egyelőre – mondja Horváth András, a TakarékBank elemzője. A közfoglalkoztatásból elkezdődött többek közt a papíron szakképzettséggel rendelkező személyek kizárása, viszont itt

jelentős részben a roncstársadalom olyan szegleteiről van szó, akik még a jelen munkaerőpiaci környezetben sem képesek elhelyezkedni, mivel a legalapvetőbb készségeik is hiányoznak a munkavállaláshoz. Így az oktatásba minden áron való bekényszerítésnek továbbra is kiemelten fontos szerepe kell hogy legyen a munkaerőpiac hatékonyságának növelése érdekében

és abban, hogy a foglalkoztatás lassuló növekedési üteme megállítható legyen.

Ezt indokolja az is, hogy a foglalkoztatási rátában továbbra is jelentős javulásra van lehetőség. Ezt a rátát megvizsgálva további 4-5 százalékosos javulásra van tér az ideális munkavállalási korú népességben összehasonlítva a versenyképesebb EU-s tagállamokkal.

Az aktív korú népesség létszáma alapján ez további 250-300 ezer új betöltött munkahelyet jelent, ezt követően lenne kijelenthető a teljes foglalkoztatottság.

Ennek forrását az intézményi statisztikák is alátámasztják, a munkaerőhiányról szóló folyamatos hírek ellenére a magyar gazdaság továbbra is közel 500 ezer fős munkaerőtartalékkal rendelkezik az inaktívak, a közfoglalkoztatottak, a külföldre ingázók és a munkanélküliek számát tekintve, bár a képzettségi/képzetlenségi problémák itt nagyon jelentősek.

A képzett munkavállalók hiánya ugyan tovább lassítja a bővülést, de ez egyben a termelékenység és a hatékonyság fokozását illetve a munkaerőt kiváltó beruházások felfuttatását kényszeríti ki a vállalkozásoknál, ami támogatja mind a bérek, mind a GDP erőteljesebb bővülését. A szűkös munkaerő-kínálatból eredő további erőteljes reálbér növekedés pedig tovább ösztönzi a lakossági fogyasztást és beruházásokat.