A kormány szerint korlátoznák a módosítással a szuverén adópolitikát

Az Európai Parlament (EP) 25 százalékban maximálná a tagállamokban az általános forgalmi adó (áfa) felső kulcsát.

Az indoklás szerint a szabályozásra azért van szükség, mert az unió tagállamai évente csaknem ötvenmilliárd eurótól esnek el áfacsalások miatt.

A több intézkedésből álló reform révén az Európai Parlament abban bízik, hogy 41 milliárd euróval csökkenthető az áfabevétel-kiesés, egymilliárd euróval pedig a vállalatok adminisztratív költségei. A tervek szerint a 15 és 25 százalékos érték közé eső általános kulcson túl a tagállamoknak lehetőségük lesz két kedvezményes kulcs és egy nulla és 5 százalék közötti kulcs alkalmazására is. A tervezetet az Európai Tanácsban az uniós tagországok szakminiszterei fogják megvitatni. Lapunk érdeklődésére a kormánynál közölték:

Brüsszel és a baloldal meg akarja emelni a személyi jövedelemadót, és meg akarja szüntetni a gyerekek után járó adókedvezményt. Ez a valódi cél, ezért akarják korlátozni a tagállamok szuverén adópolitikáját.

A Pénzügyminisztérium adóügyekért felelős államtitkára, Izer Norbert egy tegnapi adókonferencián azt mondta: az Európai Unió tagországaira jellemző, hogy probléma az áfa beszedése. A régiós átlag szerint az áfa mintegy 24-25 százalékát nem tudják beszedni az országok. Magyarországon az elmúlt években számottevő javulás történt e tekintetben: 2016-ra 13 százalékra mérsékelték a be nem szedett tétel nagyságát. Magyarországon az áfa felső kulcsa 27 százalék. Az adóhatóság adatai szerint tavaly 3525 milliárd forint, tavalyelőtt pedig 3290 milliárd forint volt az általános forgalmi adóból származó bevétel. Vadász Iván adószakértő a Világgazdaságnak azt mondta:

az áfacsökkentés elméletileg jó a gazdaságnak, és nem jó az államháztartásnak. A csökkentések nyertesei általában a kereskedők, nem a fogyasztók.

Az unióban már kidolgoztak intézkedéseket azért, hogy átlátható legyen a kereskedelem, például a fogadó ország áfáját kellene alkalmazni bizonyos tételek esetén, ám ez a gyakorlatban még nem valósult meg.

Kovács Árpád, a Költségvetési Tanács elnöke lapunknak nyilatkozva elképzelhetőnek tartotta, hogy az európai parlamenti javaslat egyáltalán nem érinti Magyarországot. Ugyanis még nem tisztázott, hogy az egyes áfakulcsokra vonatkozik-e, vagy az úgynevezett áfacentrumra. Ha a javaslat az utóbbit – amely 21-22 százalékon megáll – korlátozná 25 százalékban, az nem hatna a magyar költségvetésre.

Egy sor olyan tétel van, így a húsokra vagy a vendéglátásra vonatkozóan, amelyeknél nem érvényesül a legmagasabb kulcs

– emlékeztetett Kovács Árpád. Személyes véleménye szerint nem feltétlenül jó irány az adózás uniformizálása.

A teljes cikk a Világgazdaság pénteki számában olvasható