A legtöbb EU-s ország államadóssága elszállt

Magyarország összességében az uniós átlagnak megfelelően költött közfeladatokra. A bruttó hazai termék 4,8 százalékát fordította az egészségügyre, 4,9 százalékot oktatásra, a szociális kiadásokra pedig összesen 14,3 százalékot költött a magyar állam – derült ki az Eurostatból.

2018.10.24, 15:36

Az Európai Unió statisztikai hivatala, az Eurostat által közzétett évkönyv szerint a legtöbb uniós ország nem képes tartani az 1997-ben elfogadott Stabilitási és Növekedési Paktumban rögzítette feltételeket.

Az egyezmény lényege, hogy

a tagországok költségvetési hiánya nem haladhatja meg a bruttó hazai termék (GDP) 3 százalékát, illetve az államadósság nem kúszhat a GDP 60 százaléka fölé.

Aggódhatnak az olaszok, Magyarország a válság előtti állapotához térhet vissza

A tavalyi évben az EU-28 államháztartási hiánya a GDP 1 százalékát tette ki, míg a bruttó adósság a GDP 81,6 százaléka volt. A Key figures on Europe című kiadvány szerint

az Európai Unió 15 tagországánál az államadósság meghaladta a 60 százalékot.

A legmagasabb hiányt Görögországban (179 százalék), Olaszországban (132 százalék) és Portugáliában (126 százalék) mutatták ki, a legalacsonyabb Észtországban (9 százalék), Luxemburgban (23 százalék) és Bulgáriában (25 százalék) volt.

Az Európai Bizottság szerdán fel is szólította az olasz kormányt, hogy módosítsa jövő évi költségvetési tervezetét.

Az olasz költségvetés a kormányzati kiadások 2,7 százalékos nominális növekedésével számol, miközben ez nem lehetne több 0,1 százaléknál.

A deficitet pedig 2019-ben a bruttó hazai termék 2,4 százalékában szabnák meg, az előző kabinet által vállalt 0,8 százalékkal szemben.

A Magyar államadósság 2017-ben meghaladta a GDP 73 százalékát, ezzel az értékkel megközelítette a válság előtti, 2008-as adósság szintet.

Az uniós átlagot fordítja Magyarország a közszolgáltatásokra

Az Eurostat szerint 2016-ban az uniós tagállamok átlagosan a GDP-jük 46,3 százalékát fordították közszolgáltatásokra:

Irországban 27,1 százalékot,

Románia (34 százalék)

és Litvánia (34, 2 százalék) is valamivel több mint a GDP egyharmadát fordította állami kiadásokra.

Ausztria (50,7 százalék),

Belgium (53,2 százalék),

Dánia (53,6 százalék),

Finnország (56 százalék)

és Franciaország (56,4 százalék) pedig több mint a GDP-jének a felét költötte el közszolgáltatásokra.

Minden EU-tagállamban a szociális kiadások képezték a legnagyobb részarányt.

A második helyre szorult állami kiadások vegyes képet mutattak:

tizenkét tagállamban az egészségügyi kiadásokra, tízben az általános közszolgáltatásokrí, hat országban pedig egyéb területekre költöttek, melyek nem szerepelnek a Key figures on Europe grafikonjain.

Fotó: Eurostat

Magyarország (46,7 százalék) összességében az uniós átlagnak megfelelően költ közfeladatokra. A részletes kimutatásból kiderül, hogy

a bruttó hazai termék 4,8 százalékát fordította az egészségügyre, 4,9 százalékot oktatásra, a szociális kiadásokra pedig összesen 14,3 százalékot költött a magyar állam.

Varga Mihály pénzügyminiszter korábban a 2017-es zárszámadási törvényjavaslat parlamenti vitájában elmondta, hogy Magyarország vitatja az Eurostat módszertani eljárását, miszerint az Eximbankot is az államháztartáshoz kell számítani (Eximbank adósságával a 2016-os 75,9 százalékról 73,3 százalékra csökkent).

Varga azt is mondta, hogy az államadósság devizaaránya jelentősen, 26 százalékra, a külföldiek által birtokolt állomány részesedése 37 százalékra csökkent. Emlékeztetett arra, hogy

az államadósság devizaaránya nyolc éve még 50 százalék felett volt.

Közölte azt is, hogy a nyugellátások 2,4 százalékos mértékben emelkedtek: 2017 novemberében – Magyarország történetében először – minden nyugdíjas nyugdíjprémiumot kapott.

Magyarország uniós szinten is élen jár a turizmusban

Az EU-s átlaghoz képest Magyarországon kevés az autó, a fiatalok korán kilépnek az oktatási rendszerből, de a turizmust illetően csúcskategóriásak vagyunk.