A Moody’s úgy látja, hogy a múlt héten közzétett 2019-es francia költségvetési terv összhangban van Párizs korábbi ígéreteivel. A kormány számításai szerint a költségvetési deficit jövőre a GDP 2,8 százalékát teheti ki, idén pedig a 2,6 százalékát – az áprilisi stabilitási programjában még 2,4 százalékos értéket vetített előre 2019-re, 2018-ra pedig 2,3 százalékot.
Ez befektetői szempontból aggodalomra adhatna okot azt követően, hogy az Európai Unió csak néhány hónapja, júniusban zárta le a Franciaországgal szemben 2009-ben indított túlzottdeficit-eljárást. Párizsnak eredetileg 2012-re kellett volna a maastrichti kritériumoknak megfelelően 3 százalék alá csökkentenie a hiányt, de végül csak tavaly mérséklődött 2,6 százalékra a 2016-os 3,4 százalékról.
A Moody’s azonban nem tartja különösebben aggasztónak a 2019-es államháztartási hiánycél emelkedését.
Bár a költségvetési deficit felfelé módosítása adósbesorolási szempontból negatív hír, ettől függetlenül változatlanul pozitívan értékeljük Franciaország hosszú távú pénzügyi stratégiáját
– áll a hitelminősítő közleményében. A Moody’s kiemelte, hogy a deficit módosítására alapvetően azért volt szükség, mert a kormány immár lassabb GDP-növekedést prognosztizál, mint áprilisban: az új előrejelzésük 1,7 százalék 2018-ra és 2019-re is, a korábbi 2, illetve 1,9 százalékos várakozások után. A hitelminősítő szerint emellett több intézkedés is szerepet játszott abban, hogy emelni kellett a hiánycélt, például a vasúti ágazat reformja és más, munkaügyi lépések. Ezek nélkül idén – a Moody’s számításai szerint – 2,4 százalékos államháztartási hiányt regisztrálhatott volna az ország, jövőre pedig 1,9 százalékosat.
Luigi Di Maio olasz miniszterelnök-helyettes egyfajta önigazolást látott a francia deficitcél emelésében. „Vagyunk annyira szuverén állam, mint Franciaország, és meg is van a pénz az intézkedésekre, így a kiadások végre az állampolgároknak kedvezhetnek” – írta a politikus a közösségi oldalán.
Az olasz kormány végül 2,4 százalékos deficitben állapodott meg 2019-re, és ezt sem 2020-ban, sem 2021-ben nem tervezik csökkenteni.
Az olasz–francia párhuzamot azonban Róma rovására gyengíti az a tény, hogy az olasz GDP-arányos államadósság tavaly 131,2 százalék volt, míg a francia csak 97 százalék.
A jövő évi költségvetési tervvel a Macron-kormány célja új munkahelyek teremtése mellett a gazdasági növekedés élénkítése, ennek érdekében csaknem 25 milliárd euróval szeretnék csökkenteni a háztartások és a vállalatok adóterheit.
A teljes cikk a Világgazdaság keddi számában olvasható
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.