Komoly ára lenne a Brexit-megállapodás elmaradásának

A National Audit Office (NAO) szerdán ismertetett 52 oldalas tanulmányában felhívja a kormány figyelmét arra, hogy

megállapodás nélküli Brexit esetén a brit adó- és vámhivatalnak becslések szerint évente 260 millió vámáru-nyilatkozatot kellene feldolgoznia a jelenlegi 55 milliós éves átlag helyett, és 145-250 ezer közé tehető azoknak a brit üzleti vállalkozásoknak a száma, amelyeknek fennállásuk óta első ízben kellene ilyen vámjogi formanyomtatványokat kitölteniük és benyújtaniuk.

A számvevőszék szerint emellett 8 százalékkal növelni kellene a brit határőrizeti hatóság (UK Border Force) operatív állományának létszámát, jóllehet az állomány az idei pénzügyi évvel záruló négy évben 7 százalékkal csökkent.

A NAO tanulmánya a megállapodás nélküli Brexittel járó határ- és vámellenőrzési feladatok valószínűsíthető méreteit illusztrálandó kiemeli azt is, hogy tavaly 205 millióan lépték át az Egyesült Királyság és a kontinentális EU határát, és ez a szám még nem is tartalmazza azokat, akik Észak-Írország és az Ír Köztársaság jelenleg teljesen ellenőrizetlen, csak virtuálisan létező határán keltek át.

A 499 kilométeres ír-északír határszakasz lesz az Egyesült Királyság és az Európai Unió egyetlen szárazföldi vámhatára a brit EU-tagság megszűnése után, és a Brexit-tárgyalások legnagyobb horderejű megoldatlan kérdése, hogy miként lehet elkerülni a hosszú évek óta nem létező ellenőrzés visszaállítását ezen a határon.

A brit számvevőszék szerdai tanulmánya a megállapodás nélküli Brexitből eredő vámeljárási feladatok rendkívüli mértékének érzékeltetésére kiemeli azt is, hogy az Egyesült Királyság és az Európai Unió többi országa közötti kereskedelmi forgalom értéke tavaly 423 milliárd font (155 ezer milliárd forint) volt.

A NAO elemzése szerint a brit kormánynak nem lesz elég ideje kiépíteni és a határokra telepíteni azokat az infrastrukturális eszközöket, rendszereket és személyi állományt, amelyekre szükség lenne ahhoz, hogy a megállapodás nélküli Brexit utáni „első napon” beindulhasson a teljesen működőképes határellenőrzési tevékenység.

A számvevőszék szerint ennek járulékos következményei közé tartozhatna egyebek mellett az is, hogy a szervezett bűnözői csoportok gyorsan kihasználhatnák a brit határellenőrzési rendszer kezdeti gyengeségeit.

Egybehangzó szerdai brit médiaértesülések szerint a brit kormány előző napi zártkörű kabinetülésén egyéb szükséghelyzeti feladatok is szóba kerültek a megállapodás nélküli Brexit esetére.

Az ülésről nem adtak ki közleményt, de például a Financial Times című üzleti napilap által szerdán idézett kormányforrások szerint tervek készülnek teherhajók bérlésére, annak érdekében, hogy a rendezetlen kilépés okozta határproblémák közepette is biztosítható legyen a brit lakosság élelmiszer- és gyógyszerellátása.

Az angliai Dover és a franciaországi Calais kikötői közötti forgalom ugyanis hamar bedugulhat, ha a francia oldalon vámellenőrzések lépnek életbe a megállapodás nélküli Brexit másnapján, és így hiány támadhat friss élelmiszerekből és gyógyszerekből is.

A kabinetülésen állítólag elhangzott, hogy

a Dover-Calais útvonal – amely a világ legforgalmasabb tengeri teheráru- és utasforgalmi csatornája – teljes körű vámellenőrzés életbe lépése esetén akár hat hónapig is kapacitásának mindössze 12-25 százalékán tudna csak működni.

A kabinetülésen Chris Grayling közlekedési miniszter vetette fel azt a lehetőséget, hogy a kormány hajókat vagy hajóteret bérelne, annak érdekében, hogy a Dover és Calais közötti szűk keresztmetszetet kikerülve más kikötőkön keresztül juttassa el Nagy-Britanniába az alapvető ellátási cikkeket.

Nagy-Britannia élelmiszerszükségletének 30 százaléka az EU-ból érkezik, és Dover kikötőjében évente 2,5 millió kamion fordul meg.