Még szorosabbra fűznék a magyar-török gazdasági kapcsolatokat

Izgalmas tárgyalásokon vagyunk túl – kezdte beszédét Orbán Viktor miniszterelnök. A korábbi, 2012-13-as látogatást felidézve elmondta, hogy a külkereskedelmi forgalom tekintetében akkor 5 milliárd eurós célról volt szó, hétfőn ugyanakkor már elhangzott a 6 milliárd is, mint elérhető horizont.

Nagy horderejű változások zajlanak le a világban, így Európában is, ahol mindenki biztonságot és kiszámíthatóságot akar. Minden európai vezető azt keresi, hogyan tudná ezt saját népének elérni – fogalmazott a miniszterelnök, hozzátéve, hogy Magyarország szintén keresi ezt az utat.

2010-ben mi hoztunk egy döntést, hogy a saját utunkat akarjuk járni: a munkahelyteremtésre, az adócsökkentésre és a béremelésekre építjük a magyar modellt

– jelentette ki Orbán Viktor. Elmondta, hogy tavaly a GDP több mint 4 százalékkal nőtt, és a növekedés fenntarthatónak látszik, az alapjai szélesek.

Nekünk gyakorlatilag nincsenek természetes erőforrásaink, ezért Magyarországnak kulcskérdés, hogy versenyképesek, nyitottak legyünk. Orbán szerint versenyképesek vagyunk, de így sem elégedettek a most látottakkal. Hamarosan elfogadunk egy versenyképességet javító tervet, erre Orbán szerint talán már a héten sor kerül.

Jövőre folytatódnak az adócsökkentések, és jelentős gazdasági növekedéssel számolunk – mondta a miniszterelnök. 2010 után további két alkalommal kaptak jelentős politikai felhatalmazást, ezért ma Európában Magyarországnak van az egyik legstabilabb kormánya – jelentette ki.

Törökország eleve szövetségese Magyarországnak, hiszen mindketten a NATO tagjai. Magyarországon több mint ezer ember dolgozik török hátterű cégnél – hangsúlyozta a miniszterelnök.

A V4-es összefogásról elmondta, hogy ha ez a négy ország nem lenne az Európai Unió tagja, akkor az EU-ban nem lenne most gazdasági növekedés, azaz a növekedés motorja napjainkban Közép-Európában van.

Ez 64 millió ember, Törökország lakossága 80 millió, Orbán Viktor szerint az a kérdés, hogyan tudjuk megszervezni az együttműködést.

Törökországnak 150 fős ösztöndíjprogramot ajánlottak fel, tehát évi 150 diák tanulhat Magyarországon. Hozzátette, hogy két és félszeres túljelentkezés volt, így szerinte ennek a programnak van jövője.

Erdogan: nem vagyunk versenytársak, szövetségesek vagyunk

Igazából sosem néztünk úgy Magyarországra, mint egy külföldi országra, hiszen Közép-Ázsiáig nyúlnak vissza gyökereink – jelentette ki Recep Tayyip Erdogan, Törökország elnöke. Közel 500 éves múlttal rendelkező, fokozatosan erősödő kétoldalú kapcsolataink vannak – tette hozzá. Elmondta, hogy jövőre újabb megbeszéléseket tartanak Magyarországon.

A magyarok és törökök nem versenytársai egymásnak, hanem együttműködve tudnak közösen dolgozni. Magyarországra egyfajta kereskedelmi bázisként nézhetünk. Az a célunk, hogy az áthaladási okmányokat érintő problémákat végleg számoljuk fel – mondta a török elnök. Hozzátette, hogy

erősítenék azt a pozíciót, amely szerint Magyarország egyfajta logisztikai központja legyen Európában Törökország számára.

A tavalyi rekordévet egy újabb követhet

A tavalyi rekordév után az idei év első hét hónapjában a külkereskedelmi forgalom a két ország között 19 százalékkal nőtt – jelentette ki Szijjártó Péter külgazdasági- és külügyminiszter. A külgazdasági tényezők alapvetően meghatározzák a magyar gazdaság teljesítőképességét.

Már idén is voltak komoly sikereink, két török cég beruházásához 2 milliárd forint támogatást biztosított a kormány – tette hozzá a tárcavezető.

Török-magyar együttműködés

A két ország közti partnerkapcsolatok további fejlesztése érdekében szervezett üzleti fórumot az Magyar Nemzeti Kereskedőház (MNKH), amelyen mintegy 150 magyar és török cég vett részt.

A fórumon együttműködési megállapodást kötött az MNKH és a török kis- és középvállalkozások (kkv) fejlesztéséért felelős ügynökség (KOSGEB).

Az MNKH közlése szerint a szakmai kooperáció célja a két ország vállalkozásai közti üzleti és befektetési együttműködések számának és azok értékeinek növelése, ezáltal elősegítve Magyarország és Törökország kétoldalú kereskedelmi kapcsolatainak további erősödését.

A kereskedőház szerint a két ország között „példaértékű gazdasági- és diplomáciai együttműködés” alakult ki, ami számszerűsíthető is: a török piacra irányuló magyar export 2010 és 2017 között több mint 680 millió euróval bővült – ez 320 forintos euróárfolyam mellett nagyságrendileg közel 220 milliárd forint –, tavaly pedig meghaladta az 1,8 milliárd eurót (576 milliárd forintot).

„Jelentős mérföldkőhöz érkeztünk a magyar-török kétoldalú kereskedelmi és gazdasági kapcsolatok tekintetében, hiszen a határozottabb állami szerepvállalás révén egy hatékonyabb, a vállalkozások igényeihez szorosabban illeszkedő, és fókuszáltabb szakmai hátteret tudunk biztosítani” – idézi az MNKH a szervezet vezérigazgatóját, Ligetfalvi Gábort.

Magyarországot logisztikai központnak ajánlják a török üzletembereknek

A célunk régóta a török-magyar kereskedelem fejlesztése, a lehetőségek feltárása – jelentette ki Adnan Polat, a Török Külgazdasági Kapcsolatok Bizottsága (DEIK) török-magyar tagozatának elnöke. A DEIK 32 éve irányítja a külgazdasági kapcsolatokat Törökországban, 137 országban van képviseletük.

2013-ban egy olyan török-magyar kereskedelmi megállapodást írtak alá, aminek szavai szerint az a lényege, hogy

Európa közepén Magyarország, mint egy logisztikai központ nagyon fontos terület Törökország számára, hiszen innen minden fontosabb európai város 2 órán belül elérhető – ahogy Törökország is.

Polat 28 éve jött először Magyarországra, ahol eleinte csak egy logisztikai központot akart létrehozni – az export tevékenységük azóta nem csökkent.

Azt tanácsolom a török kollégáknak, hogy az 510 milliós európai közösségnek innen szét lehet terjeszteni a török árut – közölte Adnan Polat. Magyarországról az alacsony munkanélküliség mellett az alacsony, 9 százalékos társasági adókulcsra, valamint a szakképzett munkaerőre hívta fel a török üzletemberek figyelmét.

A futball világát idézve elmondhatom, hogy jó passzt kaptunk, rúgjunk gólt!

– zárta megnyitóbeszédét Adnan Polat.