Robogunk a foglalkoztatási cél felé

Nyilvánosságra hozta a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) a legfrissebb foglalkoztatási és munkanélküliségi adatokat. A jelentés szerint most sem maradtak el a jó eredmények, a foglalkoztatottság nőtt, míg a munkanélküliségi ráta csökkent 2018. július–szeptemberi időszakban az egy évvel ezelőtti adatokhoz képest.

Egyre többen dolgoznak hazánkban

A foglalkoztatottak létszáma 0,8 százalékkal magasabb, 4 millió 487 ezer fő volt. Az elsődleges munkaerőpiacon dolgozók száma 97 ezer fővel nőtt, ugyanakkor a magukat közfoglalkoztatottnak vallók száma 54 ezer fővel lett kevesebb, a külföldi telephelyen dolgozóké pedig – a mintavételi hibahatáron belül – szintén csökkent

– jelentette a KSH. A foglalkoztatottak közül 4 millió 426 ezren tartoztak a 15–64 évesek közé, amely korcsoportban a foglalkoztatási arány 0,8 százalékponttal, 69,5 százalékra emelkedett. A 15–64 éves férfiak körében a foglalkoztatottak létszáma 0,6 százalékkal, 2 millió 422 ezer főre, míg a foglalkoztatási rátájuk 0,7 százalékponttal, 76,6 százalékra nőtt. A 15–64 éves nők körében a foglalkoztatottak száma 0,5 százalékkal, 2 millió 3 ezer főre, foglalkoztatási rátájuk pedig 0,8 százalékponttal, 62,5 százalékra nőtt.

A statisztika kitér rá, hogy a fiatal (15–24 éves) korcsoport foglalkoztatottsága lényegében nem változott, a foglalkoztatottak száma 304 ezer fő, a foglalkoztatási ráta pedig 29,7 százalék volt. Az úgynevezett legjobb munkavállalási korú (25–54 éves) népességben a foglalkoztatottak száma a mintavételi hibahatáron belül, 3 millió 422 ezer főre nőtt, a foglalkoztatási ráta pedig nem változott, 84,1 százalék volt. Az idősebb (55–64 éves) korosztályban – szintén a mintavételi hibahatáron belül – nőtt a foglalkoztatotti létszám; foglalkoztatási rátájuk pedig 2,5 százalékponttal, 54,9 százalékra emelkedett.

A 20–64 éves korcsoport esetében – amely az Európa 2020 stratégiában meghatározott foglalkoztatási célok alakulásának megfigyelési köre – a foglalkoztatási ráta 0,8 százalékponttal, 74,6 százalékra emelkedett.

A jelentés szerint az Európai Unió 2020-ra 75 százalékos célértéket tűzött ki, Magyarországon jelenleg a korcsoportra vonatkozó foglalkoztatási ráta a férfiaknál 82,5, a nőknél 67 százalék.

A foglalkoztatás szintje a 15–64 évesek körében Budapesten csökkent, Dél-Dunántúlon, Észak-Magyarországon, valamint Dél- és Észak-Alföldön nőtt, a többi régióban a változások mintavételi hibahatáron belüliek voltak. Budapesten 21 ezer fővel csökkent a foglalkoztatottak száma, a foglalkoztatási ráta pedig 1,5 százalékponttal volt alacsonyabb. A növekedés Dél-Dunántúlon volt a legjelentősebb, 2,4 százalékpont, de a foglalkoztatás szintje ennek ellenére ott volt a legalacsonyabb, 66 százalék. A foglalkoztatási helyzet továbbra is Budapesten (73,2 százalék), valamint Nyugat- és Közép-Dunántúlon (72,4 és 71,6 százalék) a legkedvezőbb.

Kevesebb volt a munkanélküli

Szintén a 2018. július–szeptemberi időszakban az egy évvel korábbihoz képest 15–74 éves férfiak körében a munkanélküliek száma 5 ezer fővel, 86 ezer főre, munkanélküliségi rátájuk pedig 0,2 százalékponttal, 3,4 százalékra mérséklődött. A nők esetében a munkanélküliek száma szintén 5 ezer fővel csökkent, 93 ezerre, a munkanélküliségi ráta pedig 0,3 százalékponttal, 4,4 százalékra. A KSH hangsúlyozza,

a változások mindkét nem esetében mintavételi hibahatáron belüliek voltak.

A jelentés szerint a 15–24 évesek munkanélkülisége lényegében nem változott, létszámuk 36 ezer fő, munkanélküliségi rátájuk 10,7 százalék volt. A munkanélküliek több mint ötöde ebből a korcsoportból került ki.

A 25–54 évesek munkanélküliségi rátája is stagnált, 3,4 százalék volt, míg az 55–74 éveseké 0,7 százalékponttal, 2,7 százalékra mérséklődött.

A munkanélküliség átlagos időtartama 15,1 hónap volt, a munkanélküliek 40,4 százaléka legalább egy éve keresett állást, vagyis tartósan munkanélkülinek számított.

A munkanélküliségi ráta a 15–74 évesek körében Dél-Dunántúlon és Észak-Magyarországon csökkent, az előbbi régióban 2,0 százalékponttal 4,4 százalékra, az utóbbiban 1,0 százalékponttal 4,7 százalékra.

A többi régióban a változások mintavételi hibahatáron belüliek voltak. A munkanélküliségi ráta Észak-Alföldön volt a legmagasabb (6,9 százalék), míg Közép-Dunántúlon a legalacsonyabb (1,9 százalék) – áll a jelentésben.

A Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat adminisztratív adatai szerint a nyilvántartott álláskeresők létszáma 6,5 százalékkal, 251 ezer főre csökkent 2018. szeptember végén az egy évvel korábbihoz képest.

Varga: új típusú foglalkoztatáspolitikai eszközök kellenek

Új típusú foglalkoztatáspolitikai eszközökre van szükség, hogy tovább emelkedjen a munkában állók száma Magyarországon, hiszen a foglalkoztatás szintje ebben a szerkezetben lassan eléri a maximumot – jelentette ki Varga Mihály. A tárcavezető hangsúlyozta, a kormány célja, hogy az elkövetkezendő időszakban az országban meglévő munkaerő-tartalékot, az inaktívakat, a közfoglalkoztatottakat és a munkanélkülieket minél nagyobb számban támogassa a munkaerőpiacra történő visszatérésben, amit nagyban segít a munkaügyi hivatalok átalakítása.

Az elhelyezkedési juttatás duplázása, a nyugdíjasok munkába állásának könnyítése, a nők rugalmas foglalkoztatásának támogatása, a célzott adóügyi intézkedések és a bértárgyalások is a foglalkoztatás további bővülését segíthetik.

Mint mondta, a foglalkoztatás szerkezete is nagyon pozitív irányba változik, hiszen a közfoglalkoztatottak száma egy év alatt 54 ezer fővel csökkent és a külföldön dolgozók száma is mérséklődött, ezzel párhuzamosan a hazai elsődleges munkaerőpiac közel 100 ezer fővel bővült. Varga Mihály ismertette, a munkanélküliség ráta 75 hónapja csökkenő tendenciát mutat és az ország minden térségében kevesebb mint a felére csökkent 2010 óta, ennek köszönhetően érdemben mérséklődtek a területi különbségek is. A miniszter közölte, a foglalkoztatottak számának jelentős mértékű növekedésében nagy szerepe van a magyar munkaerő-piaci reformoknak, a gazdaságfejlesztő programoknak, a munkát terhelő adók csökkentésének, a minimálbérek érdemi emelésének, illetve a 2013-ban bekövetkezett növekedési fordulatnak.

A hazai munkaerőpiac továbbra is képes javulni

A foglalkoztatottak száma újból rekordot döntött, mindeközben az inaktívak száma júniushoz képest is tovább süllyedt – reagált a KSH jelentésére Virovácz Péter az ING makrogazdasági elemzője. Hozzátette, a létszámbővülés szerkezete továbbra is kedvező, tekintettel arra, hogy az elsődleges munkaerőpiacon dolgozók száma 92 ezer fővel bővült egy év alatt, míg a közmunkások és a külföldi telephelyen dolgozók száma együttesen 42 ezer fővel mérséklődött.

Mindezek alapján kirajzolódik az, hogy a folyamatos béremelések továbbra is képesek megmozgatni az inaktív réteget, ugyanakkor a munkaerőpiac felszívó képessége fokozatosan lassul.

„Összességében tehát azt mondhatjuk, hogy a hazai munkaerőpiac egyre lassabb ütemben, de továbbra is képes javulni. Ami az év hátralevő részét illeti, továbbra is inkább a munkaerő kínálat lehet a gátja a ráta jelentősebb csökkenésének. Az év egészében átlagosan 3,5 százalékos munkanélküliségi rátát prognosztizálunk” – ismertette az elemző.