Hó végén újabb költségnyilatkozatot küld Magyarország Brüsszelbe

Minden eszközt megragad a kormány annak érdekében, hogy elkerülje a forrásvesztést a 2014–2020-as európai uniós fejlesztési ciklusban. Ezt támasztja alá az is, hogy a Világgazdaság információi szerint a Pénzügyminisztérium (PM) regionális fejlesztési programokért felelős helyettes államtitkársága azzal a kéréssel fordult a Versenyképes Közép-Magyarországért operatív program (Vekop) számos kedvezményezettjéhez, hogy a projektjükhöz kapcsolódó számlákat kifizetési kérelem formájában nyújtsák be legkésőbb október 7-ig. Ennek értesüléseink szerint az az oka, hogy a kormánynak október 31-ig költségnyilatkozatot kell küldenie Brüsszelbe ahhoz, hogy az Európai Bizottság még az idén ellentételezze a fejlesztésekhez kapcsolódó számlákat.

Lapunk úgy tudja, az érintettek indoklásul azt a tájékoztatást kapták, hogy 2018 az első év, amikor az Európai Bizottság előírása alapján az elszámolásra benyújtott kifizetési kérelmekben a számlákkal elszámolt tételek értékének el kell elérnie a tagállamok számára kitűzött célokat, ennek hiányában fennáll a forrásvesztés veszélye.

Márpedig előzetesen kormányhatározatban rögzítették a 2018-as lehívási munkatervet az Európai Bizottsághoz idén benyújtani tervezett költségnyilatkozatok alapján. Ennek értelmében legalább 3,11, ideális esetben 3,58 milliárd euró összegben kell lehívniuk az egyes operatív programok mögött álló tárcáknak a 2014–2020-as EU-s projektekhez köthető fejlesztési forrásokat Brüsszelből.

Arra is felhívta a projektgazdák figyelmét a szaktárca, hogy az ezután keletkező, legkésőbb 2018. december 31-i teljesítési dátumú számlákat azok kézhezvételét követően, soron kívül nyújtsák be elszámolásra. A benyújtott kifizetési kérelmeknek azonban – utófinanszírozás esetében – továbbra is meg kell felelniük a pénzügyi elszámolási útmutató korlátainak. Vagyis a Vekopban egymilliárd forintos támogatás alatt a projektre megítélt támogatás 2 százaléka, de legalább 200 ezer forint a kifizetési küszöb, amit figyelembe kell venni, egymilliárd forint feletti projektnél pedig a támogatási szerződésben meghatározott minimális kifizetési összeget kell felülmúlni.

Mindezek tanulságai azonban jóval túlmutatnak a Vekop keretein. Szakértőink szerint a projektgazdák nem kötelezhetők arra, hogy a támogatási előlegekkel egy évnél rövidebb idő,

akár néhány hónap alatt elszámoljanak, ugyanakkor a kormány részéről előremutató az intézkedés, hiszen egyrészt bebiztosítható, hogy semmi esetre se történjen forrásvesztés a 2014–2020-as ciklusban, másrészt a gyorsítás a további tervezést is segíti, elvégre ezáltal hamarabb elérhetővé válhatnak a visszahulló források.

A kifizetések felpörgetése azért is fontos, mert az eddigi tapasztalatok szerint az esetek 90 százalékában szükség van hiánypótlásra, a teljes procedúra pedig hat héten belül zárul le a kifizetés teljesítésével. Az sem utolsó szempont, hogy a fejlesztéspolitikai intézményrendszerre nehezedő év végi elszámolási nyomás helyett a megoldással jobban eloszlanak majd az adminisztrációs terhek a következő hónapokban.

A teljes cikket a Világgazdaság szerdai számában olvashatja