A cafeteriaelemek megmaradásában bíznak a szakszervezetek

A szociális hozzájárulási adó (szocho) és a cafeteria kérdése a jövő évre vonatkozó minimálbér-emelés mértékét alapjában érinti. A Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumának (VKF) októberi ülésén a munkaadói oldal tagjai érdemben nem foglalkoztak a szakszervezetek azon javaslataival, amelyek a minimálbér és a garantált bérminimum két számjegyű emelését célozták meg, helyette két, úgynevezett előkérdést tettek fel a kormány képviselőjének. Az egyik arról szólt, hogy módosítható-e az a kormányzati szándék, amely szerint az újabb 2 százalékos szochocsökkentés jövő júliusban lépne érvénybe. A másik kérdés az volt:

lesz-e változás a cafeteria januártól tervezett szabályozásában, amely szerint csak az óvodai, bölcsődei térítés munkáltatói támogatásának adómentessége marad meg, és SZÉP-kártya adható béren kívüli juttatásként.

Az ülésen a munkáltatók és a szakszervezetek nem kaptak választ ezekre a kérdésekre.

A munkáltatók azt szorgalmazzák, hogy már 2019 januárjától vágják meg a szocho mértékét. A Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetségének (MGYOSZ) alelnöke, Rolek Ferenc lapunknak pár hete azt mondta, hogy így a munkaadók könnyebben tervezhetnék meg a jövő évre vonatkozó béremelési lehetőségeiket, ráadásul a mérsékléshez szükséges 6 százalékos reálkereset-növekedés az idén megvalósul. A munkaadói érdekképviselet felmérése szerint 2019-ben számos vállalatnak 2 százalékos bérköltség-növekedést okoz a növekvő adóterhek miatt önmagában az, hogy megadja a dolgozóinak a jelenlegi cafeteriajuttatást.

Az MGYOSZ azt javasolja, hogy egyes béren kívüli juttatások – a munkavállalóra fordított munkáltatói egészségügyi kiadások (orvosi vizsgálatok, egészségpénztár), önkéntes nyugdíjpénztári befizetés vagy mobilitási célú lakhatási támogatás – esetében az adóterhelést optimalizálják.

Felvetődött a cafeteria kérdése azon a minapi találkozón is, amelyen Varga Mihály pénzügyminiszter tárgyalt Mészáros Melindával, a Liga Szakszervezetek elnökével és Palkovics Imrével, a Munkástanácsok elnökével. Mészáros Melinda a Világgazdaságnak elmondta: a pénzügyminiszter jelezte, hogy kész megvizsgálni azokat a javaslatokat, amelyeket a szakszervezetek dolgoztak ki a cafeteria-rendszerrel kapcsolatban. Mindazonáltal a Liga elnöke szerint „a pénzügyminiszter nem adott egzakt választ” a cafeteriával kapcsolatban.

Várják a VKF ülését

Varga Mihály jelezte: a jövő évi minimálbérről és garantált bérminimumról a munkaadói és munkavállalói oldal képviselőinek kell megállapodniuk, ezért kezdeményezi VKF-ülés összehívását. A Liga szerint jövőre bruttó 164 ezer, 2020-ban pedig 190 ezer forintnak kellene lennie a minimálbérnek, hogy elérjük a jelenlegi cseh legkisebb bér nettó összegét. A szlovákiai minimálbér januártól 520 euróra, azaz csaknem 166 ezer forintnak megfelelő összegre nőhet. Mészáros Melinda bízik abban, hogy a VKF már a jövő héten összeül, és választ kaphatnak a felvetett kérdésekre, hiszen a béregyezséget még december elején tető alá kellene hozni.

A teljes cikket a Világgazdaság keddi számában olvashatja