Magyarország bruttó hazai terméke 2018 III. negyedévében a nyers adatok szerint 4,8, a szezonálisan és naptárhatással kiigazított és kiegyensúlyozott adatok szerint 5 százalékkal nőtt az előző év azonos időszakához viszonyítva.
A növekedéshez a legtöbb nemzetgazdasági ág hozzájárult, legnagyobb mértékben a piaci alapú szolgáltatások – olvasható a Központi Statisztikai Hivatal gyorstájékoztatójában (KSH).
A Világgazdaság elemzői konszenzusa éves alapon 4,3 százalékos növekedést várt a magyar gazdaságtól a harmadik negyedévben.
A közlés szerint a 2018 III. negyedévében – a szezonálisan és naptárhatással kiigazított és kiegyensúlyozott adatok szerint – az előző negyedévhez mérten 1,2 százalékkal bővült a bruttó hazai termék volumene.
A gazdasági teljesítmény 2018 I–III. negyedévében – a kiigazítás nélküli adatok alapján – 4,7 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit.
Amennyiben év végéig kitart a magyar gazdaság lendülete, úgy nem kizárt, hogy a 2018-as növekedési ütem meghaladja majd a 4,5 százalékot – ennél nagyobb mértékben legutóbb 2004-ben bővült a GDP, akkor a növekedés üteme 5 százalék volt.
Szőkéné Boros Zsuzsanna, a KSH főosztályvezetője az adatok ismertetésekor kiemelte:
a harmadik negyedévben a legnagyobb mértékben a szálláshely-szolgáltatás és a vendéglátás járult hozzá a növekedéshez, de az építőipar és a mezőgazdaság is jelentős teljesítményt nyújtott.
A hazai gazdaság 2013 óta kiegyensúlyozott és fenntartható növekedési pályán van – reagált a KSH jelentésére Varga Mihály pénzügyminiszter. A tárcavezető emlékeztetett:
míg a kétezres években a külső és belső eladósodottságot eredményező gazdaságpolitika a csőd szélére sodorta Magyarországot, napjainkban a növekedés alapjai stabilak, negyedévről negyedéve 4 százalék feletti bővülést mutat, a költségvetési hiány alacsony, ezzel az államadósság aránya is évről-évre csökkenni tud.
Varga kiemelte, a magyar gazdaság 2018 első három negyedéves növekedése több mint két és félszerese az uniós átlagnak, ezzel a régióban az első, az Európai Unióban a második helyen szerepel a tagállamok között. Az idei évben eddig egy erőteljes, 4,7 százalékos növekedést láthatunk. Ehhez minden nemzetgazdasági ág érdemben hozzájárult, melyek közül a magas ütemben bővülő építőipar és szolgáltatási ágak emelhetők ki. Ezek mögött két fő húzóerő áll:
a jövedelmi helyzettel párhuzamosan emelkedő lakossági fogyasztás és a kétszámjegyű bővülést elérő beruházások.
Legutóbb az Európai Bizottság emelte 4,3 százalékra a magyar gazdaság növekedésére vonatkozó előrejelzését, így mostanra a hazai és nemzetközi szervezetek szinte egyöntetűen jóval négy százalék feletti bővülést várnak Magyarországon 2018-ra, ami összhangban van a kormány várakozásaival – mondta el a pénzügyminiszter. Hozzátette: ennek elérését egyebek mellett az otthonteremtési program, a tartósan emelkedő bérek, a növekvő belső fogyasztás, az erős export, a fejlesztési projektek megvalósulása, valamint a szolgáltatói szektor növekvő teljesítménye támogatja.
Meglepetést okozott a GDP, különösen annak fényében, hogy a német növekedés éves szinten csupán 1,1 százalékkal nőtt – mondta a Világgazdaság kérdésére Regős Gábor, a Századvég makrogazdasági csoportjának vezetője.
A várakozások feletti bővülés a mezőgazdaság, egyes szolgáltató ágazatok – a kivételesen jó időjárás nyomán a turizmus-, a fogyasztás és szolgáltatások külkereskedelmének köszönhető.
Regős Gábor hozzáfűzte: várhatóan 2018 lesz a növekedés csúcsa, nem kizárt a négy százalékos növekedés fenntartása, ehhez azonban a versenyképesség erősítésére és a beruházási aktivitás fenntartására van szükség.
Meglátásunk szerint a meglepetést elsősorban a vártnál jobban bővülő mezőgazdaság okozhatta, valamint az építőipar hozzáadott értéke is dinamikusabban nőhetett, mint azt a termelési adatok sugallták. A gyenge ipari teljesítmény ellenére a külkereskedelem is meglepetéssel szolgálhatott.
Érdemi magyarázatot erre a szolgáltatás-külkereskedelem további dinamizálódása jelenthet
– fejtette ki a KSH adataira reagálva Virovácz Péter, az ING makrogazdasági elemzője.
Hozzátette, a mai meglepően erős adat ellenére továbbra is úgy gondolják, hogy a magyar gazdaság 2019-ben veszíthet lendületéből, hiszen a külső kereslet várt romlását nem lehet figyelmen kívül hagyni. Idén azonban könnyen lehet, hogy másfél évtizedes növekedési rekordokat ostromol majd a magyar gazdaság, amihez kell egy a mostanihoz hasonlóan erős hajrá a negyedik negyedévben. Az elmúlt két negyedév pozitív meglepetését is figyelembe véve ez már nem is lenne annyira meglepő – fűzte hozzá.
A GDP – szezonálisan és naptárhatással kiigazítva – 1,2 százalékkal bővült az előző negyedévhez képest, ami megfelelt a Takarékbank várakozásainak – olvasható a Takarék Bank közleményében.
Az ipar teljesítménye alig járult hozzá a növekedéshez, mivel a szeptembertől bevezetett új károsanyag mérési szabályzatok (WLTP) visszafogta az ágazat teljesítményét, azonban
amint az autógyártók megszerzik a szükséges engedélyeket, a járműgyártás újabb lökést adhat a növekedésnek, így ennek hatását átmenetinek tekintjük
– teszi hozzá a közlemény.
A közeljövőben várható a kivitelezési fázisban levő lakásépítések átadási hulláma, ami az iroda-, ipari, logisztikai, raktárpiaci fellendüléssel, a tisztán állami és uniós beruházásokkal tartós növekedési pályán tartja a hazai gazdaságot.
– írja a Takarék Bank.
Az elemzés szerint a fogyasztás tartósan hozzájárul a növekedéshez a következő években is, mivel a minimálbérek várható további jelentős emelése – nem lehet figyelmen kívül hagyni, hogy a környező országokban is mintegy kétszámjegyű a bérek és a minimálbérek növekedése –, a jelentős munkaerőhiány, egyes szakmákban további életpályamodellek miatt a bérek a következő években is megközelítően kétszámjegyű növekedést mutathatnak, amit részben enyhít a szocho csökkentése, így a munkáltatói költségek lassabb ütemben növekednek.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.