Bár hajszálpontos adatok a szakemberek szerint nincsenek a pulykafogyasztásról, a trendek jól körülhatárolhatók. A 2004–2008 közötti időszakban a világ élvonalába tartozott Magyarország:
az egy főre jutó éves átlagos 6,5 kilogrammos fogyasztással az USA és Izrael után Magyarország a világ harmadik legnagyobb pulykafogyasztó nemzete volt. Azóta viszont már kevesebb pulyka fogy itthon, fejenként és évente 4-4,5 kilogramm, ami az uniós átlagnak megfelelő
– mondta el Csorbai Attila, a Baromfi Termék Tanács elnök-igazgatója. A piac koncentrációja mellett a termelt mennyiség is folyamatosan csökken: a tíz évvel ezelőttihez képest 30 ezer tonnával, 100 ezer tonnára. A szakmai szervezet vezetője szerint az ágazat helyzete így is stabil, és ha a tavalyi nem is volt kiemelkedő év, ezek a fogyasztási adatok azt mutatják, hogy a magyarok továbbra is szeretik a pulykát.
Az aranyévek végéről beszélt Erdélyi István, a Magyar Pulykaszövetség elnöke, a Gallicoop Zrt. elnök-vezérigazgatója is. Ebben nagy szerepet játszott, hogy az Európai Unión belül átalakult a pulykatermelés szerkezete. A közösség tagországaiban a mennyiség stagnál, a hagyományosan legnagyobb termelőnek számító Németországban és Franciaországban csökken, Olaszország és Spanyolország, valamint Lengyelország nagy ütemben fejlődik. Leginkább az utóbbi tört előre:
évi több mint 450 ezer tonna pulykahúst állít elő, ezzel hat év alatt az unió legnagyobb pulykatermelőjévé vált.
A magyar pozíciók megtartásához, a hazai fogyasztás növeléséhez és az ágazat versenyképességének erősítéséhez azonban továbbra is szükség van gazdaságösztönző lépésekre, mint például a beruházások és fejlesztések támogatása.
Az eddigiekben ebben a kérdésben a legfontosabb tényező a megvalósult áfacsökkentés volt, de ahhoz, hogy kihasználhassuk a pulykahús előtt álló ígéretes lehetőségeket, további lépésekre van szükség
– hangzott el a konferencián.
Ez a fogyasztásnövekedési potenciál annak köszönhető, hogy a fejlett országokban a fél évszázada még karácsonyi ünnepi eledelként kezelt pulykahús magas biológiai értékű népélelmezési cikké vált. Fogyasztása része az egészséges, kiegyensúlyozott táplálkozásnak, a legkedvezőbb fehérje-, zsír-, szénhidrát- és energiaértékekkel rendelkező hústípus – mondta el Shenker-Horváth Kinga dietetikus.
Javult a baromfihús külkereskedelmi mérlege
A KSH adatai szerint Magyarország baromfihúsimportja 2 százalékkal, 46 ezer tonnára csökkent 2018. január–augusztus között az egy évvel korábbi, hasonló időszakhoz viszonyítva – közölte az Agrárgazdasági Kutató Intézet. A csirkehús behozatala 1 százalékkal, 31 ezer tonnára csökkent, míg a pulykahúsé 12 százalékkal, csaknem 4 ezer tonnára emelkedett. Eközben a baromfihúsexport 20 százalékkal, 139 ezer tonnára nőtt. A csirkehús 68 ezer tonnás kivitele kismértékű, míg a pulykahús 24 ezer tonnára bővülő exportja nagyobb, 6 százalékos növekedés. | VG
A teljes cikk a világgazdaság hétfői számában olvasható
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.