Aggódnak a kereskedők a karácsonyi vásár miatt

A franciaországi tiltakozások elhúzódása megzavarhatja a karácsonyi vásárt, és emiatt munkahelyek elvesztéséhez vezethet – figyelmeztettek a kiskereskedők, akiknek a képviselői tegnap találkoztak Bruno Le Maire pénzügyminiszterrel, hogy felmérjék az országos tüntetések gazdasági hatásait. A megbeszélésen a biztosítók is részt vettek, hiszen nekik is sokba kerülnek a tüntetések. Szombaton az úgynevezett sárga mellényesek közé keveredő szélsőségesek gyújtogattak és utcaköveket szedtek fel a párizsi Champs-Élysées sugárúton, az utakat pedig hétfőn is blokáddal zárták el az ország több pontján a Le Figaro beszámolója szerint.

Franciaország-szerte november 17. óta tiltakoznak az üzemanyagokra kivetett környezetvédelmi adó január 1-jei emelése ellen.

Az intézkedés része annak a csomagnak, amelyet Emmanuel Macron elnök tavaly fogadtatott el azzal a céllal, hogy elősegítse a befektetéseket, és ezáltal felpörgesse a gazdaságot. Emellett elő akarja készíteni a talajt ahhoz is, hogy Franciaország 2040-re betiltsa a benzinnel és dízellel működő új autók eladását. A mostani felháborodást elsősorban az okozza, hogy a dízel adóját nagyobb mértékben tervezik emelni a benzinénél, márpedig Franciaországban a korábbi politika miatt a gépjárművek többsége az előbbi kategóriába tartozik: 2016-ban a személyautóknak 62, a könnyű teherautóknak pedig 95 százaléka volt dízeles. Azóta ugyan némileg fordult a trend, és tavaly már több benzines autót adtak el, mint dízelest, de hosszú időnek kell még eltelnie ahhoz, hogy a gépkocsiállomány alapvetően átalakuljon. Ráadásul Európában már egyébként is a legmagasabbak között van a franciaországi üzemanyagadó, csak a németek, a britek, a görögök, a finnek, az olaszok és a hollandok fizetnek többet.

Macron egyelőre nem hajlandó visszakozni, és utasította a minisztereit, hogy keményen lépjenek fel a tüntetőkkel szemben, akik azonban széles körű támogatást élveznek: a Franceinfo számára készített felmérés eredménye szerint a franciák 77 százaléka jogosnak tartja a tiltakozást, és 82 százalékuk szerint vissza kellene vonni az adóemelést.

A tömegmozgalom ugyan az üzemanyagadóról szól, de mutatja az államfővel szembeni egyre növekvő elégedetlenséget is.

zakszervezeti tiltakozások voltak a munka törvénykönyvének módosítása és az állami vasúttársaság reformja ellen is, és Macron népszerűsége a múlt héten újabb mélypontra, 26 százalékosra zuhant. Nem sikerült csökkentenie a munkanélküliséget, az állástalanok aránya változatlanul 9,1 százalékos maradt a harmadik negyedévben is, annak ellenére, hogy több ezer munkahelyet teremtettek, és a foglalkoztatottak aránya az 1980-as évek óta a legmagasabb szintre, 65,9 százalékra emelkedett. Stagnál a gazdasági növekedés is, a Banque de France az előző három hónapival azonos mértékű, 0,4 százalékos GDP-bővülést vár a negyedik negyedévre.

Ez egyúttal azt is jelenti, hogy az ország el fog maradni a kormány által várt 1,7 százalékos éves növekedéstől, ehhez ugyanis 0,8 százalékos bővülés kellene az utolsó három hónapban

– emlékeztetett a Reuters.

Az infláció nő, a bérek és a nyugdíjak reálértéke viszont stagnál, a költségvetési hiány megközelíti a GDP 3, az államadósság a 100 százalékát. A pénzügyminiszter is elismerte a hét végén, hogy a mostani válság túlmutat az üzemanyagárakon, ezért szükség van a munkabérek emelésére, hogy javíthassanak az életszínvonalon. „Itt az ideje, hogy hallgassunk a franciákra” – vélekedett Bruno Le Maire, aki ugyanakkor elfogadhatatlannak nevezte az erőszakot, és párbeszédre szólított fel.