Egyelőre csak elvek fogalmazódtak meg a Fidesz-frakcióban arról, hogy a kutak bejelentési kötelezettségére adott moratórium idén december 31-ről 2020 végéig történő meghosszabbítása mellett milyen szabályozást alakítsanak ki – mondta a Világgazdaságnak Font Sándor, az Országgyűlés mezőgazdasági bizottságának elnöke. Ezek lényege, hogy az érintett kúttulajdonosok számára az eljárás minél egyszerűbb és ingyenes legyen, de a szabályozás finomhangolása még hátravan – hangsúlyozta. Kérdésünkre válaszolva azt mondta, hogy kútadó bevezetéséről sincs szó.
A moratóriumot valószínűleg meghosszabbítják, az erről szóló jogszabály általános vitáját már megtartották az Országgyűlésben, az ügyben konszenzus van, és a kormány is támogatja
– mondta a képviselő. Vagyis a kutak tulajdonosainak nem kell semmit tenniük, de a moratórium nemcsak nekik ad időt, hanem a jogalkotóknak is. Jövő tavasszal egy eljárási jogszabályt szeretnének létrehozni, amely olyan kérdéseket tisztáz, hogy kik az érintettek, és nekik mit kell tenniük.
A hatályos szabályok szerint a bejelentési kötelezettség – a két évvel meghosszabbított is – azokra vonatkozik, akiknek vízi létesítményük van, ami a becslések szerint több százezres kör. Vízi létesítmény például a háztáji ingatlanokon fúrt kút, amely a házi és a ház körüli vízigényeket elégíti ki (locsolás, állatok itatása, ivóvíz-vételezés). Szintén érintettek a fúrt kutakat gazdasági célú vízfogyasztásra használók, akikből már kevesebb van, de Font Sándor szerint ebben a körben részletesebb szabályozásra lesz szükség, mivel ez esetben mélyebbre fúrnak, és a csövek átmérője és a vízhozamuk is nagyobb. A jogszabályok szerint az ásott kutak is a vízi létesítmények körébe tartoznak, de ezekből már kevés működő van, ezeket ki is vennék a vízi létesítmények kategóriájából.
Az új szabályozás kialakításánál figyelembe kell venni az Alkotmánybíróság augusztusi határozatát a vízgazdálkodási törvény nem hatályosult módosításáról, és azt is, hogy az Európai Unió szeretné tudni, hány kút működik Magyarországon. Fontos tisztázni, hogy egy-egy kutat olyan mélyre fúrtak-e, hogy megsértették a vízbázist – mondta Font Sándor.
A képviselő szerint a fúrt kutaknál is különbséget kell tenni, a „háztáji” és a gazdasági célra használtak között,
hiszen más-más víznyerő képességük van, ami valószínűleg az eltérő szabályozásban is megnyilvánul majd. Font Sándor megerősítette, hogy a nem gazdasági célú vízhasználói körben egyértelmű a szándék az ingyenességre és az egyszerű eljárási rendre.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.