EBRD: 4,3 százalék lehet a növekedés

Fél százalékponttal, 4,3 százalékra módosította Magyarország GDP-növekedési előrejelzését az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) – derült ki a szervezet őszi, frissített jelentéséből. A jövő évi bővülésen 0,3 százalékponttal javított a szervezet, így 3,3 százalékkal emelkedhet a gazdaság teljesítménye. A Magyar Nemzeti Bank szeptemberi inflációs jelentésében hasonló, ám enyhén magasabb várakozásokat fogalmazott meg, a magyar jegybank szerint idén 4,4 százalékkal, 2019-ben pedig 3,5 százalékkal bővülhet a kibocsátás.

Mára teljesen bezárult a magyar gazdaságban korábban kialakult negatív kibocsátási rés, és a GDP-növekedés továbbra is a potenciális bővülési ütem felett maradhat – derült ki az EBRD jelentéséből. A magánszektor hitelezése tovább erősödhet, ami kedvezően hat a háztartások fogyasztására és a beruházásokra. A magyar gazdaság az első fél évben 4,7 százalékkal növekedett 2017 azonos időszakához képest.

A szervezet szerint a számottevő emelkedés az erőteljes belső keresletnek és a két számjegyű mértékben emelkedő beruházásoknak volt köszönhető.

Ugyan az export teljesítménye jó volt, azonban a fogyasztás és a fejlesztések nagy importigénye miatt a külkereskedelem visszahúzta a növekedési ütemet. A fejlesztési bank elemzésében kiemelte, hogy a hitelkiáramlásban fordulat következett be 2017 közepén, a lakossági szektorban nyolc év után újra emelkedik a felvett hitelek állománya, a vállalati szegmens pedig 2018 első hat hónapjában 10 százalékkal nőtt 2017 első fél évéhez képest.

A legnagyobb veszély a kereskedelmi védővámokban rejlik az exportvezérelt gazdaságokra, különösen Magyarország – és Szlovákia – fenyegetettségét hangsúlyozta az EBRD tanulmánya. A közép-európai és a balti országok növekedése 2018-ban és jövőre is a potenciális szint felett alakulhat, idén átlagosan 4,3 százalékkal, 2019-ben pedig 3,5 százalékkal bővülhet a gazdasági teljesítmény.

Törökország húzza le a régió eredményét

Az idei török GDP-növekedési várakozást 0,8 százalékponttal, a jövő évit pedig 3,2 százalékponttal rontotta az EBRD, így idén 3,6 százalékkal, jövőre mindössze 1 százalékkal bővülhet a gazdaság. A török dinamika esése magyarázza a feltörekvő országok növekedésének lassulását is. A török líra év eleje óta 36 százalékkal gyengült, és bizalmi válság bontakozott ki a befektetők körében – ezzel magyarázza a fejlesztési bank a feltörekvő országok átlagától erősen elmaradó növekedési várakozást. A jelentés ugyanakkor hangsúlyozza: nem valószínű, hogy a török dinamizmusvesztés átszivárog más, térségbeli országba, a gyenge kereskedelmi szálak folytán Magyarországnak sem kell tartania a tovagyűrűző negatív hatástól.

A teljes cikk a Világgazdaság hétfői számában olvasható