Mi vár Brazíliára a választások után?

A brazil elnökválasztást a jobboldali Jair Bolsonaro nyerte. Sikerét nagyrészt annak köszönheti, hogy szakított elődei politikai hozzáállásával. Gyökeres fordulat, átfogó reformok azonban nem várhatók a gazdaságban, van viszont kockázata a gazdaságpolitikai hibáknak, amiknek jelentős hatása lehet az üzleti életre, a fogyasztói bizalomra és a tőzsdei hangulatra.

A brazil részvényárfolyamok az elmúlt időszakban emelkedtek, az árak összességében nem mondhatók alacsonynak.

Bolsonaro első fordulós győzelme után a piac a beárazta a hozzá kapcsolódó pozitív várakozások zömét abban bízva, hogy piacbarát reformokat vezet be, ezért a részvényárfolyamok felszaladtak. Ez most profit kivételhez és korrekcióhoz vezethet, de a gazdasági reformok bármiféle jelére ismét pozitívan reagálhatnak a befektetők. Különösen érdemes figyelni a nyugdíjreformmal és a költségvetési átalakításokkal kapcsolatos bejelentéseket. Ugyanakkor továbbra is indokolt a semleges megközelítés a brazil részvényekkel kapcsolatban.

A politikai helyzet az elnökválasztás után is képlékeny, a kormányzati erőviszonyok gyorsan változhatnak. Ha a piacokat támogató jelek mutatkoznak a kabinet részéről, akkor érdemes figyelni a nagy állami vállalatokra, például a Petrobras olajtársaságra, amelynek javulhat az irányítása. Figyelemre méltóak lehetnek a versenyképes exportvállalatok is, amelyek értékelése továbbra is vonzó. A gazdasági ciklus hullámzásainak kitett cégek is fókuszba kerülhetnek, ha az új adminisztráció intézkedései nyomán fellendül a gazdasági növekedés.

A brazil fizetőeszköz, a reál árfolyama erősödött valamelyest az elmúlt időben a dollárral szemben, de így is az egyik legrosszabbul teljesítő feltörekvő piaci deviza maradt.

Az Amundi elemzése nem számít arra, hogy az árfolyam hosszabb távon is képes lenne a jelenlegi szinten megkapaszkodni, mert a dollár várhatóan erős marad, de a többi feltörekvő piaci devizához képest a reál erősödhet.

Mindez azonban nagyrészt a politikai helyzeten múlik. Bolsonaro elnök népszerűsége elmarad elődeiétől, és az új elnöknek nincs kellő többsége a törvényhozásban, hiszen az alkotmányos reformhoz 60 százalékos többséget kellett volna szereznie. Az elnöknek tehát stabil koalíciót kell kialakítania. Így a következő időszakban politikai téren két fejleményre kell figyelni: az egyik a kormány- a másik a koalíció alakítás.

Az elnök mögött álló csapat az első forduló után nyugdíjreformot, a kamatkiadások csökkentését és államháztartási reformot ígért, illetve kilátásba helyezte a privatizáció felgyorsítását. Mindezek megvalósítása azonban nem könnyű feladat, a felhígított reformok pedig szem elől tévesztik a fenntartható államháztartás megteremtésének célját. Kérdés az is, hogy a Bolsonaro mögötti team privatizációs tervei mennyire ütköznek majd össze a politikai színpadon az elnök nacionalista hozzáállásával. A szavak szintjén a Petrobras és az áramszolgáltató Electrobras további magánosításáról van szó, de a stratégiai vállalatok eladása nacionalista retorika mellett nehezen védhető.

Az Amundi mindezek alapján az idén a GDP 1,2 százalékos emelkedését várja, ami jövőre 2 százalékra gyorsulhat, majd 2020-ban ismét csökkenhet valamelyest.

Brazília sérülékenysége mindenekelőtt a fiskális folyamatokhoz köthetők, mivel az államadósság a IMF szerint jövőre elérheti a GDP 90 százalékát. Bár májusban sztrájkhullám söpört végig az országon, ennek hatása átmenetinek bizonyult. A belföldi mutatók biztatóak: az ipari termelés és a beruházások éves csúcsukon stabilizálódtak, a reálbérek növekednek. A munkanélküliségi ráta valamelyest csökkent a recessziós időkben elért csúcsról, és a kapacitás kihasználtság is javult.

Az infláció még történelmi mélyponton van, de jövőre várhatóan 5 százalékra emelkedik.

Ez még belefér a központi bank célrendszerébe, de ennél nagyobb áremelkedés már erodálná a lakosság vásárlóerejét, így fékezné a gazdasági fellendülést. Az emelkedő árakra és a reál gyengülésére a jegybank várhatóan monetáris politikája szigorításával reagál, rövid távon azonban kamatemelés nem várható. A külső egyensúly szintén kedvező: bőséges a külföldi működőtőke beáramlása.

Az Amundi szerint a feltörekvő piacok részvény- és kötvénypiacai az év végén és jövőre további nyomás alá kerülhetnek. Az amerikai jegybank, a Federal Reserve továbbra is csökkenti mérlegét és emeli irányadó kamatait. A dollár erős marad, és a globális gazdaságpolitika fő kérdése továbbra is a kereskedelmi háború.

A helyzet azonban a jövő év második felében folyamatosan javul majd, ami piaci lehetőségekkel kecsegtet az érintett feltörekvő országokban – belépési lehetőségek nyílnak meg. Az Amundi elemzése szerint jövőre célszerű lehet az amerikai dollárban kibocsátott adósságot figyelni befektetési szempontból, a helyi devizákban kibocsátott államkötvények nem tűnnek különösebben vonzónak.