Rugalmasabbá válhat a pályáztatás

Bár több hasznos változtatás történt a 2014–2020-as uniós pályázatok ügyinté­ző­felületén, az elektronikus pályázó tájékoztató és kommunikációs rendszerben (EPTK), továbbra is jó néhány rendszerbeli és eljárásrendi probléma borzolja a kisvállalkozók idegeit – derült ki lapunk körképéből.

Megkeresésünkre az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) közölte:

Több fém- és műanyagipari cég, illetve autóipari beszállító jelezte, hogy gondot okoz a közbeszerzés lefolytatása miatti csúszás. Így sokszor nem lehetséges egy éven belül beszerezni az adott gépet, gyakran nem képesek a kifizetési igényt sem benyújtani az előleg folyósítását követő tizenkét hónapon belül. Hiába zárható le egy tender elvileg négy-öt hónap alatt, a gyakorlatban ez gyakran nyolc-tíz hónapig tart, a folyamat még tovább nyúlhat, ha építést is tartalmaz a projekt.

Ennek kapcsán az ITM-nél jelezték: a közbeszerzési dokumentumok ellenőrzése alapos munkát kíván, ezért időigényes. Az utóbbi időben több egyszerűsítést, gyorsítást hozó módosítás történt, például az unióban elsőként Magyarország vezette be az elektronikus közbeszerzési rendszer kötelező alkalmazását, ami csökkenti az átfutási időt, az ellenőrző szerv pedig folyamatosan vizsgálja a dokumentumokat.

A céges visszajelzések szerint a módosítási igények kezelése sem elég rugalmas az EPTK-ban. Bár ezeket a pályázó önként adja be, csak egy hiánypótlásra van lehetőség. Ha pedig ezt az egyet a projektgazda nem adja be minden részletre kiterjedően, az egész módosítási igényét visszautasítják. Egyesek szerint az is aggályos, hogy a hiánypótlásokban rendszeresen kérik az árajánlatot adó fél referencianyilatkozatát, így nem adnak lehetőséget arra, ha először forgalmazza a szállító a kínált terméket, vagy egyedi gyártással foglalkozik.

Erre reagálva a tárcánál kiemelték: a kiválasztás és a szerződéskötés során is lehet javítani a hiányos, hibás dokumentumokat, s a hiánypótlás elmulasztása miatti elutasítást követően újraindítható a szerződésmódosítás. A többszöri hiánypótlás a teljes adminisztrációt megsokszorozná, így követhetetlenné téve azt, ami a döntési folyamat indokolatlan hosszabbításához vezethetne – indokoltak.

Egyes vállalkozók szerint a Gazdaságfejlesztési és innovációs (Ginop), illetve a Versenyképes Közép-Magyarországért operatív Programban (Vekop) nem egységesek az előírások a kifizetési igénylések hiánypótlásánál: ahogy a dokumentumok elfogadása eltér, úgy az sem világos, egyes esetekben miért nem vihető fel nullás végszámla, hanem csak kis értékű összesítő. Több cégtulajdonos számára az is érthetetlen, a hiánypótlásban miért kell arról nyilatkoznia, hogy rendelkezik a pályázatban szereplő bankszámlaszám felett, hiszen azt a támogatási szerződés már tisztázta.

A teljes cikk a Világgazdaság csütörtöki számában olvasható