Bérbe adják 2050-ig a pozsonyi repülőteret

A szlovák kormány döntése értelmében 30 évre bérbe adják a pozsonyi M. R. Stefánik repülőteret, amely évente több millió eurós veszteséget termel. Csak az üzemeltetés, a karbantartás és a felújítás évi 200 millió euróba kerül a 2009 óta rendszeresen mínuszban záró légikikötőben. Az elképzelés szerint a nemzetközi tendert jövő márciusban hirdetnék ki, év végéig lezárhatnák, a kiértékelés további három-négy hónapot venne igénybe, így

2020-ban aláírhatnák a szerződést az új bérlővel, amely 2021 júliusától 2050 június végéig működtethetné a tavaly 1,9 milliós, idén várhatóan rekordnak számító 2,25 milliós utasforgalmú repteret.

Az éves fix bérleti díjat 1,3 millió euróban határozták meg.

Az új bérlőnek számos problémát kell majd megoldania. A pozsonyi reptéren például nincs tranzitzóna, továbbá a reptér egyetlen saját hangárral sem rendelkezik. A pozsonyi reptér számára súlyos nehézséget okoz az alig 60 kilométerre eső bécsi repülőtér közelsége és forgalomelszívó hatása is. Egyébként a Dzurinda-kabinet 2006-ban már magánkézbe akarta adni a légikikötő 66 százalékát, a befutó akkor a Bécs–Schwechati repülőtér és a Raiffeisen Zentralbank alkotta konzorcium volt. A két légikikötőt gyorsvasúttal akarták összekötni, a terv szerint Pozsonyba helyezték volna át az összes charterjáratot és a regionális járatok nagyobb részét, míg a bécsi reptéren maradtak volna a távolsági járatok.

A bécsi reptérnek ennek köszönhetően nem kellett volna bővítenie saját termináljait, a sokat ellenzett harmadik felszállópálya megépítésére sem lett volna szükség. Miután Robert Fico kormánya a 2006-os előrehozott választások után törölte a tendert, Schwechat a kassai repülőtér megvásárlásával vigasztalódott. Kassának azóta fontos nagyvárosok repülőtereivel (Isztambul, Varsó, Bécs) van összeköttetése, ahonnan gyakorlatilag a világ bármely pontjára el lehet jutni, az állami kézben maradó pozsonyinak viszont az európai központi repülőterekkel sincs közvetlen kapcsolata, csak a charterjáratokra és a fapados légitársaságokra számíthat.

A teljes cikk a Világgazdaság pénteki számában olvasható