Címvédésre készül a kormány

Az Eurostat adatai szerint 2017-ben Magyarországon csökkent a legnagyobb mértékben a GDP-arányos adóterhelés – tájékoztatott a Pénzügyminisztérium adóügyekért felelős államtitkára.

Hazánkban az uniós trenddel ellentétben – ahol ez a ráta összességében emelkedett – a 2016-os 39,3 százalék után tavaly 38,4 százalékra csökkent az adók mértéke

– tette hozzá.

Jövőre többek között a kétgyermekes családok adókedvezménye havi ötezer forinttal emelkedik, az UHT és az ESL tej áfája pedig a legalacsonyabb mértékű, azaz öt százalékos lesz – hívta fel a figyelmet Izer Norbert hozzátéve, hogy a két intézkedés összességében 40 milliárd forintot hagy az érintetteknél.

A kisvállalkozók lehetnek 2019 legnagyobb nyertesei, hiszen nyolc millió forintról tizenkétmillió forintra nő január 1-jétől a legkisebb vállalkozások áfamentessége – emelte ki az államtitkár megjegyezve, hogy az érintett cégek összességében mintegy 10 milliárd forintot spórolnak, és sokkal egyszerűbbé válik az adózásuk is.

Izer Norbert arra is kitért, hogy a dolgozó nyugdíjasoknál és az őket foglalkoztató cégeknél is több pénz marad, mivel az öregségi nyugdíj mellett dolgozók adóterhe mindössze a 15 százalékos személyi-jövedelemadó lesz januártól.

Az adócsökkentések a hitelintézeteket is érintik: az EBRD megállapodás értelmében a bankadó felső kulcsa 0,21 százalékról 0,2 százalékra csökken – szögezte le az államtitkár.

Néhány éven belül a legegyszerűbb adórendszer címét is szeretnénk megnyerni – ismertette a tárca jövőbeni terveit Izer Norbert kiemelve, hogy ezen a területen még van tennivaló. Mint mondta: jelenleg még mindig több mint 250 órát kell fordítania egy átlagos cégnek az adóügyei intézésére, de jövőre már biztos, hogy javítunk ezen az eredményen, hiszen öt adófajtát megszüntettünk.

A magánszemélyek egyes jövedelmeit terhelő 75 százalékos különadót már idén sem kell megfizetni és 2019. január 1-jétől megszűnik a hitelintézeti különadó, valamint a kulturális adó is.

A baleseti adó a biztosítási adóba, az eho (egészségügyi hozzájárulás) pedig a szociális hozzájárulási adóba olvad.

Emellett egyszerűsödik a cafetéria-rendszer is, a közterhek alapjának meghatározásához a béren kívüli juttatások esetében nem kell alkalmazni az 1,18-as szorzót, viszont a SZÉP-kártya marad az egyetlen kedvező adózású cafeteria-elem – tette hozzá az államtitkár.