Egyre több az egyéni vállalkozó hazánkban

Magyarországon az elmúlt négy évben 25 százalékkal nőtt az egyéni vállalkozók száma, vagyis ma már minden tizedik munkavállaló ebben a foglalkoztatási formában dolgozik. A tendencia világszintű, ami magával vonja a coworking irodák számának ugrásszerű növekedését is.

MTI

2018.12.05, 11:40

A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint szinte minden nemzetgazdasági ágazatban nőtt az egyéni vállalkozók száma az elmúlt négy évben. 2014 szeptemberében több mint 390 ezer egyéni vállalkozót tartottak számon, ez a szám idén szeptemberre 488 ezerre nőtt, ami 25 százalékos növekedést jelent négy év alatt.

Legnagyobb mértékben, 89 százalékkal azoknak az egyéni vállalkozóknak a száma nőtt, akik információs és kommunikációs területen dolgoznak, az ő számuk majdnem megkétszereződött az elmúlt négy évben.

Jelentős, 58 százalékos növekedés következett be a művészetből, szórakoztatásból élő egyéni vállalkozók számában is. Megközelíti az 50 százalékos növekedést az ingatlanügylettel és a szakmai tudományos, műszaki tevékenységgel foglalkozó egyéni vállalkozók száma is.

Az Eurostat felmérése alapján az egyéni vállalkozók Magyarországon a foglalkoztatottak 10 százalékát tették ki 2016-ban, a legutolsó felmérés idején, míg az EU 28 tagállamának átlaga 14 százalék volt. Az Amerikai Egyesült Államok ebben a tendenciában is élen jár, náluk a munkavállalók egyharmada szabadúszó, becslések szerint pedig ez az arány 2020-ra 42 százalékra növekszik.

Magyarországon nem áll rendelkezésre hivatalos statisztika a szabadúszók számáról, aminek oka a definíció nehézsége –vagyis hogy mit értünk szabadúszó alatt. Az egyéni vállalkozókat viszont számon tartja a KSH. A két fogalom között nagyon erős a kapcsolat – nem véletlen, hogy hazánkban a legtöbb szabadúszó egyéni vállalkozóként dolgozik.

Egyéni vállalkozónak azt nevezzük, aki egy személyben tulajdonosa a vállalkozásának és rendelkezik vállalkozói igazolvánnyal. Ebben az esetben a vállalkozó vagyona és a vállalkozás vagyona megegyezik. Szabadúszónak pedig azt tekintjük, aki nem alkalmazottként, hanem megbízási szerződéssel dolgozik és jellemzően projektalapon, egyszerre több céggel is szerződésben áll.

A szabadúszó lét egyik sarkalatos pontja az állandó, fizikai munkahely hiánya: a szabadúszók otthonról, kávézókból, illetve –főleg nagyvárosokban – coworking irodákból dolgoznak. Utóbbiak száma elképesztő növekedést mutat az elmúlt években.

A szabadúszók aránya ugrásszerűen növekszik világszerte, ezt a trendet pedig követi az őket kiszolgáló infrastruktúra is: míg 2015-ben mindössze 7800 coworking iroda működött a világon, addig idén már 17 ezer. Szükség is volt erre a növekedésre, mert három évvel ezelőtt körülbelül félmillió fő dolgozott ezekből az irodákból, idén pedig már több mint kétmillió tagot szolgálnak ki

– mondja Matykó Noémi, a coworking táborokat és digitális nomád túrákat szervező The Paradise Project egyik alapítója.

A legtöbb coworking iroda – közel 4000 – Ázsiában működik, mivel a kontinenst jellemző alacsony árszínvonal vonzza a digitális nomádokat a világ minden pontjáról. Az USA-ban jóval kevesebb, körülbelül 3200, Európában pedig kb. 3 ezer coworking irodában találhatnak helyet maguknak a szabadúszók.

Hazánkban a vidéki nagyvárosok közül Szegeden, Győrben és Debrecenben is működik coworking iroda, Budapesten pedig közel harminc kisebb-nagyobb coworking iroda szolgálja ki a szabadúszókat és azokat a cégeket, akik inkább egy közösségi térben bérelnek néhány asztalt, minthogy saját, szeparált irodából dolgozzanak.