Szalmaszálba kapaszkodnak

Szárnyalásba kezdtek a részvényindexek világszerte, miután a befektetők az elmúlt napok nyilatkozataiból azt olvasták ki, hogy véget érhet a kereskedelmi háború az Egyesült Államok és Kína között. Felpörgette a globális részvénypiacokat Donald Trump amerikai elnök bejelentése, hogy kész közbeavatkozni Huawei-ügyben, ha ez segít kereskedelmi megállapodást kötni Kínával.

Az ázsiai tőzsdék emelkedését a japán Nikkei vezette 2 százalékos növekedéssel, de Londonban, Frankfurtban és Párizsban is 0,4–08 százalékos pluszban nyitottak a piacok, és a S&P 500 E-Mini határidős jegyzései is 0,5 százalékkal lettek magasabbak az amerikai–kínai kereskedelmi háborúval kapcsolatos aggodalmak enyhülésének hírére.

A szárnyalást az autóipari indexek kezdték meg kedden, miután a Bloomberg bennfentes forrásokból úgy értesült, hogy Peking a napokban dönt arról, hogy az amerikai gyártmányú autókra kivetett 40 százalékos vámot 15 százalékosra csökkenti.

A jó hangulatot tovább fokozta Donald Trump Twitter-üzenete, amelyben azt írta, hogy nagyon produktív beszélgetést folytat Kínával, és fontos bejelentések következnek. A befektetők kedvezően fogadták azt is, hogy az amerikai elnök a Reutersnak adott interjúban közölte: kész közbeavatkozni a washingtoni igazságügyi minisztériumnál a Huawei globális pénzügyi igazgatójának ügyében, ha ez az Egyesült Államok nemzetbiztonsági érdekét szolgálja, és segít tető alá hozni egy új kereskedelmi megállapodást Kínával.

A piacokat a jelek szerint nem érdekli, hogy az amerikai elnöknek nincs joga beavatkozni az igazságszolgáltatásba, és a kijelentéssel Trump újabb adut adott az alkotmányos felelősségre vonását követelő demokratáknak.

Ellentmond a saját kereskedelmi képviselőjének is, Robert Lighthizer ugyanis végig azt hangsúlyozta, hogy az ügy büntetőjogi, és semmi köze a kétoldalú kereskedelmi tárgyalásokhoz. Az elnök kijelentése ráadásul nyilvánvalóan csak tovább dühíti majd a kínaiakat, akik eddig is politikai motivációt láttak Meng Van-csou őrizetbe vétele mögött.

Menget egyébként 10 millió kanadai dollár (több mint kétmilliárd forint) óvadék ellenében kedden szabadlábra helyezte az ügyben illetékes vancouveri bíróság, ahol legközelebb február 6-án kell megjelennie.

Trump azzal is büszkélkedett a Reutersnak, hogy „Kína ismét óriási mennyiségben vásárol amerikai szóját”. A chicagói árutőzsde kereskedői ugyan ennek egyelőre semmi jelét nem látják, a biztatás elég volt arra, hogy szerdán 0,4 százalékkal emelkedjen a szója ára.

A piac azonban így is nyomott, mert az amerikai mezőgazdasági minisztérium előrejelzése szerint a korábban jelzettnél is nagyobb lesz jövőre az amerikai és a globális szójatermés.

Kína a világ legnagyobb szójaimportőre, tavaly a teljes amerikai termés 60 százalékát vásárolta fel mintegy 12 milliárd dollár értékben, de Trump tarifáira válaszul júliusban 25 százalékos vámot vetett ki erre a termékre. A hivatalos amerikai adatok szerint azóta nem adtak el Kínának szóját. Ennek ellenére három jól értesült forrás is megerősítette a Reutersnak, hogy a Fehér Ház elhalasztja a farmereknek korábban megígért 12 milliárd dolláros segélycsomag további részének a folyósítását.

Éleződik a kínai–kanadai feszültség

A kínai állambiztonsági szolgálat egyelőre tisztázatlan okokból őrizetbe vette Pekingben Michael Kovrig volt kanadai diplomatát, a brüsszeli székhelyű elemzőintézet, a Nemzetközi Válságcsoport (ICG) hongkongi munkatársát. Egyelőre nem tudni, van-e összefüggés Meng és Kovrig ügye között, de Guy Saint-Jacques, Kanada volt pekingi nagykövete szerint „Kínában nincsenek véletlen egybeesések, ha üzenni akarnak, akkor azt meg is teszik”. A pekingi külügyminisztérium szóvivője tegnap azt mondta, hogy nincs információja Kovrigról, de az ICG-t nem regisztrálták civil szervezetként Kínában, ezért bármelyik munkatársának ottani tevékenysége illegálisnak minősül. | VG