Tovább emelkedett a cigaretta ára

12 hónap alatt, 2017. novemberhez viszonyítva

az élelmiszerek ára 4,5 százalékkal emelkedett,

ezen belül az idényáras élelmiszereké (burgonya, friss zöldség, gyümölcs) 19,6, a liszté 10,1, a kenyéré 5,4 százalékkal magasabb, a cukoré 16,2 százalékkal alacsonyabb lett.

A szeszes italok, dohányáruk ára átlagosan 4,6 százalékkal nőtt, ezen belül a dohányáruké 6,2 százalékkal. A háztartási energia 1,2 százalékkal drágult, ezen belül a palackos gáz 11,6, a tűzifa 8,3 százalékkal.

A járműüzemanyagokért 7,2 százalékkal kellett többet fizetni.

1 hónap alatt, 2018. októberhez viszonyítva a fogyasztói árak átlagosan 0,3 százalékkal csökkentek. Az élelmiszerek ára 0,3 százalékkal emelkedett, ezen belül a liszt 3,3, a sajt 2,1, a kenyér 1,2, a sertéshús 0,9 százalékkal drágább, az étolaj 2,4, a csokoládé és kakaó 1,8, a cukor 1,3 százalékkal olcsóbb lett.

A ruházkodási cikkek 1,1 százalékkal többe kerültek. A háztartási energia ára 0,1 százalékkal nőtt, ezen belül a palackos gázé 0,6, a tűzifáé 0,5 százalékkal. A szolgáltatásokért 0,3, a járműüzemanyagokért 4,7 százalékkal kellett kevesebbet fizetni.

2018. január–novemberben az előző év azonos időszakához képest a fogyasztói árak átlagosan 2,8 százalékkal nőttek.

Utoljára 2016-ban volt ilyen áremelkedési ütem

Az olajárak drasztikus esése november folyamán, illetve annak begyűrűzése a benzinkutakra egyértelműen kijelölte az infláció változásának irányát – mondja Virovácz Péter az ING elemzője. Az üzemanyagok ára havi alapon 4,7 százalékkal csökkent, míg éves bázison csupán 7,2 százalékkal emelkedett novemberben. Ez utóbbi adat októberben még 16,2 százalék volt.

Ez a változás azt jelenti, hogy az inflációt önmagában ez a tétel 0,7 százalékponttal fogta vissza, vagyis gyakorlatilag az infláció beszakadása kizárólag az üzemanyagár-változás következménye.

Mindemellett folytatódott az élelmiszerek átlag feletti drágulása, ahogyan a dohánytermékek 6 százalék feletti áremelkedése is felfelé húzta az átlagos árszínvonalat és továbbra is a 3 százalékos cél felett tartja az inflációt.

Az MNB számára ugyanakkor sokkal fontosabb a maginflációs mutató alakulása, amely még mindig nem éri el a 3 százalékot,

sőt az elmúlt hónapok emelkedése megtörni látszik: novemberben éves alapon 2,6 százalékos volt a szezonálisan kiigazított maginfláció, vagyis ugyanakkora, mint az előző hónapban.

Mindez azonban elfedi az olyan jelentős változásokat, amelyek az alapvető inflációs nyomás erősödésére utalnak. A szolgáltatások éves inflációja 1,9-ről 2,2 százalékra gyorsult, és ilyen mértékű áremelkedést 2015 elején mért utoljára a KSH ebben a kategóriában.

A tartós fogyasztási cikkek novemberi 0,6 százalékos év/év áremelkedési üteménél nagyobbat utoljára 2016 első felében láttunk.

Az kétségtelen, hogy a mai adatot vélhetően az MNB úgy értelmezi majd, mint ami egyértelműen alátámasztja a laza monetáris politika fenntartásának indokoltságát, de véleményünk szerint az inflációs nyomás felépülése 2019-ben lépéskényszerbe hozhatja a jegybankot. Előrejelzésünk szerint idén 3 százalék közelében, jövőre már 3,4 százalék lehet az átlagos éves infláció.

Az őszi hónapokban az üzemanyagok bázishatása miatt tetőzött az infláció, az üzemanyagárak további esése miatt decemberben ismét 3 százalék alá mérséklődhet a drágulás üteme, így idén átlagosan 2,9 százalékos inflációra számítunk, azonban

a gyorsuló belső kereslet és a bérköltségek növekedése miatt az infláció nagyobb gyorsulást is mutathat, bár ennek még csak igen kismértékben mutatkoznak jelei

– fejti ki Suppan Gergely, a Takarékbank elemzője.

Ezzel szemben a tartósan alacsony importált infláció, valamint a bér- és vállalkozói terhek csökkentése fékezhetik az árak emelkedését. Emiatt az MNB egyelőre középtávon nem kényszerül a monetáris kondíciók szigorítására, így

a Monetáris Tanács lazán tarthatja a monetáris kondíciókat nem-konvencionális eszközök használatával, azonban ezek lassú, fokozatos kivezetését, valamint a monetáris kondíciók normalizálását előkészítheti.

2019 elején 3 százalék felett maradhat az infláció, azonban az üzemanyagok az idei év közepén látott magas bázisa miatt jövő év közepére megint 3 százalék alá kerülhet, éves átlagban 3,1 százalékos inflációra számítunk jövőre.

Az infláció azonban alacsonyabb maradhat, amennyiben az olaj, energia, valamint az üzemanyagárak tartósan a jelenlegi szint közelében maradnak. A maginfláció ugyanakkor tartósan elérheti a 3 százalékot jövőre.

Az előző havi 3,8 százalék után mindenképpen meglepetés volt a friss adat, ami tulajdonképpen megfelel a jegybanki, 3 százalékos célnak – mondta a Világgazdaságnak adott gyorsértékelésében Regős Gábor, a Századvég makrogazdasági csoportjának vezetője. Arra számítani lehetett, hogy az infláció az októberinél kisebb lesz, hiszen látható volt, hogy az olajárak és így az üzemanyagárak csökkennek, ami meglepetés volt, az a csökkenés mértéke. Regős Gábor hozzáfűzte:

idén 2,9 százalék, jövőre pedig 3 százalék lehet az éves fogyasztói árindex, míg a maginfláció 3 százalék lehet 2019-ben.