A hazai árut kellene előnyben részesíteni

Tavaly novemberben az előző év azonos hónapjához mérten a zöldségek termelői ára átlagosan 37,9 százalékkal emelkedett, ezen belül a vöröshagymáé kiugróan, 69 százalékkal nőtt – derült ki a KSH legutóbbi jelentéséből. A drágulást a rendkívüli időjárás miatti jelentős terméskiesés okozta, amely Európára is jellemző volt, így az import nem tudta letörni az árakat.

A hagymatermelés a tavalyi szélsőségek ellenére a kertészet perspektivikus ágazata, a termesztők európai viszonylatban is jó minőségű termék előállítására képesek – tartják a szakemberek. A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) hagymamunkacsoportjának alapvető célja, hogy amikor van magyar áru a piacon, akkor a kereskedők azt, és ne az importot forgalmazzák. Ehhez természetesen a fogyasztókat is meg kell győzni arról, hogy választásukkal a magyar termelőket segítik – áll a NAK közleményében.

A magyar vöröshagyma versenyképességének erősítéséhez a tárolhatóság fokozása és a tárolókapacitás növelése is szükséges, hogy a minősége a betakarítástól számított öt-hat hónapon keresztül a piaci igényeknek megfelelő legyen. Alkalmazkodni kell ahhoz, hogy a vörös- és a fokhagyma is friss piaci termékké vált. Itt azok a termelők képesek versenyelőnyt szerezni, akik jobb minőségű árut állítanak elő nagyobb hozammal, emellett tárolókapacitással is rendelkeznek. A hatékonyság az összehangolt tevékenységgel, közös tárolással, kiszereléssel és értékesítéssel növelhető.

A hazai áttelelő hagyma június 10. körül már kapható lesz a piacokon, ezután a magyar vöröshagyma és fokhagyma augusztus végétől egészen januárig–februárig képes ellátni a hazai igényeket. A NAK a szakmai segítségnyújtás mellett a hazai és külföldi piaci információk gazdálkodókhoz való eljuttatásában, a piaci szereplők közötti kapcsolat erősítésében is támogatást nyújt: tervei szerint a közeljövőben egy asztalhoz ülteti a termelőket és a kiskereskedelmi áruházláncok képviselőit.

Magyarországon az éves vöröshagyma-fogyasztás fejenként 10-12 kilogramm, fokhagymából pedig megközelítőleg egy kiló. A hazai vöröshagymatermés általában 65-70 ezer tonna, fokhagymából 6-8 ezer tonna terem. A vöröshagyma termőterülete az elmúlt években fokozatosan csökkent: a területalapú támogatások adatai szerint 2018-ban mintegy 1470 hektáron termesztettek vöröshagymát – ez 2016-ban még csaknem 2 ezer hektár volt. Ezzel szemben a fokhagyma termőterülete 1169 hektárra nőtt a két évvel korábbi 915 hektárról.

A hagymatermesztés fejlesztése elképzelhetetlen megfelelő öntözés nélkül. A NAK emlékeztet, hogy a hivatalos öntözési szezon április 15-én kezdődik és október 15-ig tart, de – ahogy azt több termőkörzetből is jelezték – a hagymafélék termesztéséhez ezen időszakon kívül is szükséges az öntözés. A főszabály alól az illetékes vízügyi igazgatóság kivételt tehet, a kamarai munkacsoport ennek gördülékenységét is próbálja segíteni. Az áttelelő hagymatáblákon az esetleg későn elkezdett belvízkezelés is jelentős problémákat okoz. A NAK az ezzel kapcsolatos egyeztetésekben is segíteni kíván, képviselve a termelői érdekeket – áll a közleményben.

A teljes cikk a Világgazdaság csütörtöki számában olvasható