Egyre valószínűbb egy második népszavazás

A font hétheti csúcsa közelében tartózkodott a dollárral szemben hétfőn, amikor Theresa May kormányfő egy utolsó próbálkozást tett, hogy rávegye a parlamentet az Európai Unióval tető alá hozott kilépési megállapodás elfogadására. A valutapiac már nagyjából beárazta, hogy a kormány elveszíti a mai szavazást az alsóházban – mondta a Reutersnek Lee Hardman, az MUFG elemzője. Ebben az esetben valószínűbb az EU-ban maradás, mint az úgynevezett hard Brexit – figyelmeztetett a kormányfő. Kijelentésével paradox módon inkább megnyugtatta a befektetőket, pedig ez a verzió csak további bizonytalansággal járna.

Minden olyan jel biztató a piacok számára, ami csökkenti a megállapodás nélküli kilépés esélyét

– hangsúlyozta Jane Foley, a Rabobank FX-stratégája.

A megállapodás leszavazására számít a világ egyik legnagyobb független gazdasági elemzőcége, az Economist Intelligence Unit (EIU) is, amely úgy véli, hogy a kormány ezek után kénytelen lesz kérni Brüsszeltől a kilépési folyamat meghosszabbítását. Elemzésük szerint a megállapodás nélküli kilépés a legkevésbé valószínű forgatókönyv (mindössze 5 százalék esélyt adnak neki), míg 40 százalék annak az esélye, hogy a parlament elfogadja a megállapodást, ha Maynek sikerül további garanciákat kicsikarnia az EU-ból – amit azonban Brüsszel eddig kategorikusan elutasított. Minél tovább tart a huzavona, annál valószínűbb, hogy második népszavazást írnak ki – mondta az Independentnek Danielle Haralambous, az EIU elemzője.

A 27 maradó uniós tagállam nyilvánvalóan beleegyezne a halasztásba, bár az komoly fejfájást okoz majd, elsősorban az Európai Parlamentben, amelyet májusban választanak újra, és júliusban tartja első ülését. A felmerülő problémák közül az a legkisebb, hogy a képviselők számát a brit kilépés miatt már csökkentették 751-ről 705-re, és elosztották a tagállamok között a helyeket. May az akadályok és kételyek ellenére sem volt hajlandó hétfői sajtótájékoztatóján kategorikusan elutasítani a halasztás lehetőségét.

Minél tovább tart azonban a bizonytalanság, annál nagyobb károkat okoz a brit gazdaságnak.

Egy új elemzés szerint a Brexit a népszavazás óta 16 százalékkal csökkentette a brit vállalatok értékét. A Bristoli Egyetem 297 vállalat tőzsdei adatait vizsgálta, és kiderült, hogy elsősorban azok szenvedtek súlyos veszteségeket, amelyek a hazai piacra koncentrálnak; közvetlenül a népszavazás után a részvényeik árfolyama átlagosan 21 százalékkal esett, míg a multinacionális vállalatoké 8 százalékkal. A legerősebb hatás a pénzszektorban, a lakásépítésben, a kiskereskedelemben, az utazási és szórakoztatási ágazatban mutatható ki. A kutatást vezető Piotr Korczak szerint a politikai bizonytalanság és a gazdaság ebből következő lassulása tovább tart majd, ha nem sikerül megállapodni a kilépésről. Ez a brit vállalatok további értékvesztéséhez vezethet.

Végjáték

Különleges pillanatban vagyunk most: egy bonyolult patthelyzetté eszkalálódó diplomáciai és politikai játszma végjátékát látjuk, a kérdés már csak az, hogy a brexit ügyében egymással szemben haladó britek vagy az EU lesz az, amely az utolsó pillanatban elhúzza a kormányt másik elől – írja Barlai Róbert, az OTP Treasury regionális igazgatója legújabb LinkedIn bejegyzésében. A legvalószínűbb forgatókönyv szerint kedden a britek leszavazzák az uniós megállapodás tervezetét. Ugyanakkor mivel az EU el akarja kerülni a rendezetlen Brexitet, időt fog adni az angoloknak a soraik rendezésére. A parlamenti szavazás kudarca esetén Theresa May kormányfő helyzete valószínűleg tarthatatlanná válik szerinte, de a lemondása esetén az EU vezetői várhatóan meg akarják majd várni az új brit választások kiírását és lebonyolítását. Könnyen meglehet tehát Barlai vélemény szerint, hogy az ügy tovább halasztódik, és hiába gondoltuk, igazából mégsem kerül pont a Brexit-kérdés végére.

Rossz hír ez a gyors megoldásban reménykedőknek, de jó hír abból a szempontból, hogy amennyiben a feleknek a megannyi irányváltás ellenére végül sikerül megegyezni, drámai gazdasági reakciók legfeljebb az Egyesült Királyságon belül várhatók, így komoly piaci kockázattal a csatorna túloldalán nem számolnak a gazdasági szereplők. Így a feltörekvő piacokon, köztük Magyarországon sem kell egyelőre arra készülnünk, hogy a brit helyzet következtében felborulna a viszonylagos nyugalom, és erős kilengések történnének a font-forint devizapárnál – írja kommentárjában Barlai Róbert. (VG)