Idén kilenc tudományos és technológiai park alakulhat

Hogyan fejlődtek, mekkora volumenű beruházások voltak tavaly az ipari parkokban?

A beruházásokról egyelőre csak egyedi adatok vannak, hiteles információk csak a nyáron lesznek, mert június 15-ig kell beszámolniuk az ipari parkoknak. Az azonban már látszik, hogy az önkormányzati tulajdonú ipari parkoknál volt a legnagyobb a mozgás, ami részben a Modern városok programnak is köszönhető. A legtöbb vállalati beruházás jellemzően Nyugat-Magyarországra, az ágazatok közül pedig a járműiparra koncentrálódott, de eltérő intenzitással az ország más régióiban is valósultak meg jelentős beruházások.

A tudományos és technológiai parkok (TTP) terén milyen bővülés történt?

Tavaly öt park szerezte meg a TTP-minősítést, az év végére tizenötre gyarapodott a számuk. Tavasszal Jászfényszaru és a Debreceni Egyetem ipari parkja, novemberben pedig a mátészalkai, a pécsi déli, valamint a szentendrei ipari park szerezte meg a minősítést. Közülük a debreceni parknak sajátos a helyzete, mert eddig ez az egyetlen egyetemi fenntartású ipari park és TTP az országban. A tavasszal még 20 hektáros területtel szerezték meg a minősítést, az ősszel azonban 22 hektárral már bővítették is a területüket. Innovációs központot létesítenek, és a gyógyszeripari fejlesztéseké lesz az egyik központi szerep. Jászfényszarun a park és az önkormányzat szorosan együttműködik, a Thyssenkrupp megjelenése pedig mindenképp élénkíteni fogja a helyi gazdaságot. Mátészalkán elsősorban az optomechatronikai vállalatok belső fejlesztései és az ezekhez szükséges szolgáltatások kiépítése zajlik. Pécsen már egy beruházásra kész infrastruktúra áll rendelkezésre, tavaly megjelentek az első cégek is, erős az egyetemmel az együttműködés, amely több k+f -projektjét már a TTP-ben tervezi. Szentendrén az ÉMI (Építésügyi Minőségellenőrző Innovációs Nonprofit Kft.) a címbirtokos, ide települt a teljes apparátus, és egy építési tudásközpont is alakul. A korábban címet szerző tíz park a kitűzött ütemben halad a fejlesztésekkel, és újabb projektekkel bővül a portfóliójuk.

Az idei tervek szerint hány parkkal bővül a TTP-k köre?

Kilenc településen dolgozunk azon, hogy a parkok TTP-minősítést szerezzenek, meglátásom szerint az év közepére el is érik a céljukat. Ilyen helyszín például Zsámbék, ahol a kreatív ipar lesz fókuszban, Abán a klímavédelem és az ahhoz kapcsolódó ágazatok, például a fenntartható gazdálkodás jut majd kiemelkedő szerephez, Szarvason a geotermikus energia és szintén az agráriumhoz kapcsolódó fejlesztések kerülnek előtérbe, Velencén a biogazdálkodás és a fenntartható mezőgazdaság adja a profilt. Továbbá várhatóan Karcag, Polgár, Sóskút, Üllő és Várpalota is megszerzi idén a címet. A tudományos és technológiai parkok minősítése mellett hat egyetemi science park létrehozásán is dolgozunk.

Melyek azok a célszámok, amelyeket szeretnének elérni, és hány TTP-vel lehet még fenntartható a rendszer?

Harminc TTP – köztük hat science park – reális szám. Az ország kétszáz ipari parkjából nagyjából 130-140 működik valóban hatékonyan, és tudja teljesíteni a vállalásait. Ezen belül a harminc TTP a parkok felső 20 százalékát teszi ki darabszámban, s még nagyobb hányadát hozzáadott értékben és árbevételben. Sok park uniós támogatásból fejleszt, és amikor elkezdenek majd csökkenni a források, a súlypont egyértelműen a TTP-kre tolódik, ahol a vállalati fejlesztések piaci alapon történnek, jellemzően piaci forrásból.

A teljes cikket a Világgazdaság szerdai számában olvashatja