Ismét telítődött egy kicsit a munkaerőpiac

Közölte legfrissebb adatait a KSH a magyar munkaerőpiacot illetően: a foglalkoztatottság növekedett, míg a munkanélküliségi ráta csökkent. Igaz kiugróan jó számokról nem beszélhetünk.

Továbbra is növekvőben a foglalkoztatottság

A foglalkoztatottak létszáma 1 százalékkal magasabb, 4 millió 494 ezer fő volt tavaly szeptember–novemberben az egy évvel korábbihoz képest. Az elsődleges munkaerőpiacon dolgozók száma 93 ezer fővel nőtt, ugyanakkor a magukat közfoglalkoztatottnak vallók száma 53 ezer fővel lett kevesebb, a külföldi telephelyen dolgozóké pedig a mintavételi hibahatáron belül változott.

A foglalkoztatottak közül 4 millió 430 ezren tartoztak a 15–64 évesek közé, amely korcsoportban a foglalkoztatási arány 0,9 százalékponttal, 69,7 százalékra emelkedett.

A 15–64 éves férfiak körében a foglalkoztatottak létszáma 0,5 százalékkal, 2 millió 425 ezer főre, míg a foglalkoztatási rátájuk 0,7 százalékponttal, 76,8 százalékra nőtt. A 15–64 éves nők körében a foglalkoztatottak száma 0,8 százalékkal, 2 millió 5 ezer főre, foglalkoztatási rátájuk pedig 1,0 százalékponttal, 62,7 százalékra nőtt.

A fiatal (15–24 éves) korcsoport foglalkoztatottsága lényegében nem változott, a foglalkoztatottak száma 306 ezer fő, a foglalkoztatási ráta pedig 29,9 százalék volt. Az ún. legjobb munkavállalási korú (25–54 éves) népességben a foglalkoztatottak száma és a foglalkoztatási ráta a mintavételi hibahatáron belül változott, előbbi 3 millió 416 ezer fő, utóbbi 84,0 százalék volt.

Az idősebb (55–64 éves) korosztályban 21 ezerrel, 708 ezer főre nőtt a foglalkoztatottak létszáma; a foglalkoztatási ráta pedig 3,3 százalékponttal, 55,8 százalékra emelkedett.

A 20–64 éves korcsoport esetében – amely az Európa 2020 stratégiában meghatározott foglalkoztatási célok alakulásának megfigyelési köre – a foglalkoztatási ráta 0,9 százalékponttal, 74,8 százalékra emelkedett. Az Európai Unió 2020-ra 75 százalékos célértéket tűzött ki, Magyarországon jelenleg a korcsoportra vonatkozó foglalkoztatási ráta a férfiaknál 82,6, a nőknél 67,2 százalék.

Csökkent a munkanélküliség

A 15–74 éves férfiak körében a munkanélküliek száma és a munkanélküliségi ráta nem változott, 87 ezer fő, illetve 3,4 százalék volt. A nők esetében viszont a munkanélküliek száma 10 ezer fővel, 81 ezerre, a munkanélküliségi ráta pedig 0,5 százalékponttal, 3,9 százalékra csökkent tavaly szeptember–novemberben az egy évvel korábbihoz képest.

A 15–24 évesek munkanélkülisége lényegében nem változott, létszámuk 35 ezer fő, munkanélküliségi rátájuk 10,2 százalék volt.

A munkanélküliek több mint ötöde ebből a korcsoportból került ki. A 25–54 évesek, azaz az ún. legjobb munkavállalási korúak munkanélküliségi rátája 3,2 százalék volt, az 55–74 éveseké pedig 2,5 százalék . A változások mindkét esetben mintavételi hibahatáron belüliek voltak.

A munkanélküliség átlagos időtartama 14,6 hónap volt, a munkanélküliek 38,5 százalék a legalább egy éve keresett állást, vagyis tartósan munkanélkülinek számított.

Idén november végén az egy évvel korábbihoz képest a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat adminisztratív adatai szerint a nyilvántartott álláskeresők létszáma 5,5 százalékkal, 243,9 ezer főre csökkent.

3,6 százalékra süllyedt a munkanélküliségi ráta Magyarországon, amely az Európai Unióban Hollandiával és Máltával holtversenyben a harmadik legkedvezőbb arányt jelenti. A kormány kezdeményezésére megkötött hatéves bérmegállapodásnak is köszönhetően a rendszerváltás óta soha nem dolgoztak ilyen sokan az év ezen időszakában. A 2010-es kormányváltáshoz képest mintegy 785 ezerrel emelkedett a foglalkoztatottak száma, a növekedés döntően a hazai versenyszférában következett be, ahol 662 ezer fővel nőtt a létszám.

PM: az unió harmadik legjobb eredményét mutattuk fel

A munkanélküliségi ráta Magyarországon éves alapon 77 hónapnyi folyamatos csökkenést követően mérséklődött, amely az Európai Unióban Hollandiával és Máltával holtversenyben a harmadik legkedvezőbb arányt jelenti. A hatéves bérmegállapodás, amely a minimálbér és a garantált bérminimum jelentős emelését, illetve ezzel párhuzamosan a munkaadói adóterhek érdemi mérséklését tartalmazza, hozzájárul ahhoz, hogy a magas hozzáadott értéket előállítani képes munkakörökben is tovább emelkedhessen a foglalkoztatottak száma – közölte a Pénzügyminisztérium.

A szaktárca közleménye szerint a régiók között is folyamatosan csökkennek a különbségek, hiszen 2010 óta szinte valamennyi megyében a felére mérséklődött a munkanélküliségi ráta, ami a felzárkózás egyértelmű jele.

A közfoglalkoztatottak, az álláskeresők és az inaktívak munkaerőpiacra történő bevonására fokozott figyelmet fordítanak az elkövetkezendő időszakban, hiszen körükben még jelentős a munkaerő-tartalék – teszik hozzá. A keleti megyékben indított munkaerő-piaci program is hozzájárul ahhoz, hogy a közfoglalkoztatottak, inaktívak és álláskeresők közül egyre többen térjenek vissza az elsődleges munkaerőpiacra. A képzésük, átképzésük segítségével az elkövetkezendő időszakban egyre közelebb kerülhetünk a teljes foglalkoztatottsághoz – írják a közleményben.