Kedvezőtlen, de kezelhető lesz a Brexit magyarországi hatása

A hard Brexit kedvezőtlenül hatna Magyarország hosszú távú növekedési kilátásaira, mintegy fél-egy százalékkal lehet alacsonyabb a GDP, ha megállapodás nélkül távozik az EU-ból az Egyesült Királyság – áll az Erste Bank Világgazdaságnak eljuttatott elemzésében. Az első számú gazdasági kapcsolatokon túl a globális értékláncokon keresztül is érezhető lehet a hatás, sőt a térség elsősorban az eurózónán át érezheti meg a Brexitet. A szigetország importjának öt százalékát adja a régió, ami főként termékkereskedelemből áll.

Az Erste Bank szerint a magyar gazdasági növekedést két százalékponttal is visszavetheti, ha a brit–EU-s kapcsolatok teljesen megszűnnek.

Ám ez csak elméleti maximum, mert a kereskedelmi kapcsolatok biztosan megmaradnak, legfeljebb csökkennek. Jelenleg a magyar népesség egy százaléka él az Egyesült Királyságban, amelyet már tavaly is több régiós állampolgár hagyott el, mint amennyi odaérkezett. Így a britek kilépése kifejezetten kedvező lehet a térségben érezhető munkaerőhiány kezelése szempontjából.

A brit fejlemények növelik a bizonytalanságot az élelmiszer-exportőrök körében is

– mondta a Világgazdaságnak Éder Tamás, az Élelmiszer-feldolgozók Országos Szövetsége (ÉFOSZ) elnöke. Tény ugyanakkor, hogy a hazai élelmiszer-gazdaságnak fontos, de nem kiemelkedő súlyú partnere az Egyesült Királyság. Az elmúlt években – 2017-ben a 9 milliárd eurót megközelítő – az összes élelmiszer-gazdasági exportnak csupán a 3, legfeljebb 4 százaléka irányult az Egyesült Királyságba – előbbi a KSH, utóbbi az Agrárgazdasági Kutató Intézet adataiból számolva –, míg az importból csak 2 százalék körüli a brit részesedés.

A baromfi- és húsipari termékek, valamint a borok részesedése az átlagosnál nagyobb a brit piacon, az oda nagyobb arányban szállító cégeknek komolyabb gondokat okozhat a bizonytalan helyzet – tette hozzá az ÉFOSZ-elnök. Az Erste Bank Zrt. Agrár Kompetencia Központjának vezetője szerint az esetleges kilépés olyan adminisztratív gátakat jelent majd, amelyek minden, a brit piacra szállító exportőr életét megnehezítik.

Nincs bizonytalanság, a repülők továbbra is járnak, ami kulcsfontosságú volt és marad a beutaztató turizmus szempontjából

– válaszolta kérdésünkre Kálmán István.

A Magyar Beutaztatók Szövetségének elnöke szerint a legnagyobb magyarországi küldőpiacnak számító Egyesült Királyságból érkező turisták száma folyamatosan nő, ők túlnyomó többségükben egyénileg érkeznek, az utazási szándékukat pedig nem a Brexit, hanem a jövedelmi helyzetük határozza meg. Ráadásul Budapest megközelíthetősége folyamatosan javul, közvetlen és átszállásos járatokkal is gyorsan, kényelmesen és olcsón elérhető Londonból.

Változás talán az üzleti turizmusban lehet, ha a londoni központú cégek a székhelyüket más európai városokba helyeznék. De akkor is csak arra számít a szövetség elnöke, hogy egy másik európai város címe szerepel majd a megrendelő számláján.

Amíg nincs Brexit, az árufuvarozókra a meglévő uniós szabályok érvényesek, ám drámai jövőt – több tíz kilométeres kamionsorokat – jósolt az a modell, amelyben azt vizsgálták, mi történik, ha visszaáll a járműellenőrzés és a vámvizsgálat az EU és az Egyesült Királyság határának minősülő pontokon

– válaszolt a Világgazdaságnak Árvay Tivadar, a Magyar Közúti Fuvarozók Egyesületének megbízott főtitkárhelyettese.

A teljes cikk a Világgazdaság csütörtöki számában olvasható