Már az első nap szinte minden eldőlhet egy munkahelyen

Az utóbbi három évben a munkaerőpiac 180 fokos fordulatot vett, a vállalatok számára legnagyobb problémát okozó tényező a munkaerőhiány és a nagymértékű fluktuáció

– derül ki a HR-Evolution Kft. 6300 fős hazai munkavállalói minta alapján készített reprezentatív kutatásából. A felmérés szerint a munkavállalók attitűdje megváltozott, könnyebben váltanak, továbblépnek, ezért a fluktuáció megbénítja a termelő- és a szolgáltatóvállalatokat.

A kutatásban részt vevő cégeknél a munkaerő éves átlagfluktuációja 38 százalék. A top 3 felmondási ok között első helyen áll a férfiaknál, hogy a munkaadók nem tartották be az ígéretüket, a második leggyakoribb ok a felmondásra, hogy máshol több fizetést ajánlottak, vagy az embertelen bánásmód, utóbbi a női munkavállalók esetében első helyre került.

„Már nem a munkáltatónál, hanem a munkavállaló kezében van a döntés” – mondta a Világgazdaságnak Csikós-Nagy Katalin, a HR-Evolution alapítója, fluktuációkezelő szakértő. Hozzátette, hogy súlyos hiány van a kékgalléros munkaerőből, és nem csupán a külföldi munkavállalás miatt, hanem azért is, mert számos negatív tapasztalaton estek át a munkavállalók, és sokkal jobban megválogatják, hogy hová menjenek el dolgozni.

A csalódottság azért is szerepel előkelő helyen a munkahelyi fluktuáció okai között, mert mára szinte minden munkáltatónál elterjedt az a tévhit, hogy a cégeknek nagyot kell ígérniük ahhoz, hogy embert találjanak, ezért sokszor teljesíthetetlen vagy hamis képet alakítanak ki magukról.

A szakértő szerint számos példa van arra, amikor a munkavállalók már az első napokban csalódnak az új munkahelyükben.

Például amikor egy cég azt ígéri, hogy jár a fizetéselőleg, de később kiderül, hogy csak a próbaidő után, vagy egy dolgozónak az ékszerétől és a műkörmétől is meg kell válnia, de ezt korábban nem említették. Sokan már egy ilyen helyzetben felmondanak

– mondta Csikós-Nagy Katalin a Világgazdaságnak. Hozzátette: nem csoda, hogy a férfiaknál az első helyre (49 százalék), a nőknél szintén nagy arányban (35 százalék) a második helyre került a cég elhagyásának okaként az a szituáció, amikor a munkáltató nem tartotta be az ígéretét. „Az egy hatalmas tévhit, hogy csak azzal tarthatjuk meg a dolgozót, ha megemeljük a bérét. A hitelesség hosszú távon sokkal jobban kifizetődő” – tette hozzá a szakértő.

Tüzes Imre, a Profession üzletfejlesztési vezetője szintén megerősítette, hogy a munkavállalóknál már nemcsak a fizetés a prioritás, hanem olyan tényezők is, amelyek szintén kiszámíthatóvá, biztonságossá teszik a munkavégzést. Egy nemzetközi kutatás keretében az álláskereső oldal és a Boston Consulting Group Magyarországon több mint 12 ezer munkavállalót kérdezett meg.

A felmérésből kiderült, hogy első helyen a munka és a magánélet egyensúlyát, másodikként a jó kollegiális kapcsolatot, harmadikként a munkahelyről kialakult pozitív imázst említették, és csupán az utolsó helyre került a fizetés az ideális munkahelynél fontosnak tartott szempontok közül.

Tüzes Imre hozzátette,

a cégek a versenyképességük megőrzése érdekében természetesen évről évre emelik a béreket: 2019-re mintegy 9,1 százalékos béremelést prognosztizálnak.

A Profession egy másik, HR-körkép nevű kutatása szerint – melyben 234 céget kérdeztek meg – a válaszadók 75 százaléka rendelkezik bérezési politikával, ez az arány 2011-ben 65 százalék volt. A kutatás szerint ez azért lényeges, mert a racionálisan működő szervezet egyik legfontosabb eleme a kiszámítható bérpolitika, de a cégek negyedénél ez fel sem merült, vagy legalábbis későbbre tervezték bevezetni.

A szakember szerint a kiszámíthatatlan bérezés is növeli a bizonytalanságot, a munkaerőhiány pedig egyre több munkavállalói csoportnál mutatkozik meg: míg 2011-ben még a felsőfokú végzettségűek fele volt a fluktuációra leginkább esélyes csoport, addig alig hét év alatt a szakmunkások között 16 százalékról 23 százalékra nőtt a munkahelyváltók aránya, a középfokú végzettségűek között pedig 28 százalékról 37 százalékra ugrott azoknak a munkavállalóknak a száma, akik a bizonytalanság miatt felmondtak a munkahelyükön.

A HR-Evolution kutatása szerint a jelenlegi munkaerőpiaci helyzetben a Budapesten élőknek jellemzően több munkahelyük volt, mint a keleti vagy nyugati régiókban élőknek. A főváros környékén élő munkavállalók 26 százalékának már hatnál is több állása volt, szemben a Nyugat-Magyarországon élők 19 százalékos arányával.

A fiatal fizikaimunka-vállalók majdnem fele akár egy-három hónapi munkaviszony után is vált, és otthagyja munkáltatóját, az idősebbek azonban türelmesebbnek tűnnek. A fizikaimunka-vállalók munkaerőpiacon megélt legrövidebb szolgálati idejének elemzéséből kiderül, hogy nagy részük (62 százalék) már dolgozott olyan munkahelyen, ahonnan egy éven belül eljött. Az ötven év feletti munkavállalók mintegy fele türelmes, és ha problémái adódnak a munkaadójával, akár egy évet is vár a munkahelyváltással.

A kutatás eredményeire alapozva többek között a magyarországi Tesco is felismerte, hogy ahhoz, hogy megállítsa a munkaerő-elvándorlást, változtatnia kell munkáltatói attitűdjén. A fluktuációkezelő program segítségével lényeges eredményt értek el, mert amíg 2017-ben tízből négy dolgozó szerint volt jó a multinál dolgozni, 2018 végén már tízből heten gondolták így.