A kormány által létrehozott Szénbizottság csak javaslatot tehet, a döntést az egyes szövetségi államoknak kell meghozniuk, majd a szövetségi kormánynak. A 28 tagú bizottság a bányaipari körzetek, valamint a közüzemi cégek képviselőiből, tudósokból és környezetvédőkből áll.
Olaf Scholz német pénzügyminiszter, valamint a gazdasági tárca irányítója, Peter Altmaier egyaránt üdvözölte a javaslatot és jelezték, esetleges elfogadásával Németország teljesíthetné azt a vállalását,
hogy 2030-ig 60 százalékkal csökkenti széndioxid-kibocsátását az 1990-es értéket alapul véve.
Németországban jelenleg a szénerőművek termelik az áram 38 százalékát.
A Szénbizottság javaslatának a végrehajtása rendkívül költséges lenne, hiszen nem csak a közüzemi cégeket kell kompenzálni, hanem egyebek között az ágazatban dolgozóknak is új munkahelyet kell biztosítani. A szénbányászatban leginkább érdekelt négy szövetségi államnak – Észak-Rajna-Vesztfália, Brandenburg, Szászország és Szász-Anhalt – például 40 milliárd euró támogatást kellene kapniuk a következő húsz évben.
A zöldenergiára való átállás részeként Németországban 2022-re befejeződik az atomenergia kivezetése.
A ZDF német országos köztelevízió még a Szénbizottság szombaton ismertetett javaslata előtt 1285 embert kérdezett meg a szénerőművek leállításának a tervével kapcsolatban és 73 százalékuk tartotta fontosnak, vagy nagyon fontosnak a végrehajtást. Az ellenzők aránya 18 százalék volt.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.