Tavaly több mint százhetvenezer embernek nem volt munkája

A 2018. október–decemberi időszakban a foglalkoztatottak átlagos létszáma 4 millió 481 ezer fő volt, 34 ezer fővel több, mint egy évvel korábban. A 15–64 évesek foglalkoztatási rátája 69,5 százalékra emelkedett. Mindkét nem esetében javulás történt, ugyanakkor a férfiakat magasabb foglalkoztatási szint jellemezte, mint a nőket – olvasható a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) gyorstájékoztatójában.

A 2018. év egészét tekintve a foglalkoztatottak átlagos létszáma 4 millió 469 ezer fő volt, amely 48 ezer fővel haladta meg a 2017. évit. A foglalkoztatási ráta a 15–64 évesek körében 69,2 százalék volt, 1,1 százalékponttal magasabb az előző évinél.

A KSH közlése szerint a 2018. október–decemberben az egy évvel korábbihoz képest a foglalkoztatottak létszáma 0,8 százalékkal magasabb, 4 millió 481 ezer fő volt. Az elsődleges munkaerőpiacon dolgozók száma 73 ezer fővel nőtt, ugyanakkor a magukat közfoglalkoztatottnak vallók száma 47 ezer fővel lett kevesebb, a külföldi telephelyen dolgozóké pedig a mintavételi hibahatáron belül változott.

A foglalkoztatottak közül 4 millió 416 ezren tartoztak a 15–64 évesek közé, amely korcsoportban a foglalkoztatási arány 0,7 százalékponttal, 69,5 százalékra emelkedett. A 15–64 éves férfiak körében a foglalkoztatottak létszáma 0,3 százalékkal, 2 millió 415 ezer főre, míg a foglalkoztatási rátájuk 0,5 százalékponttal, 76,6 százalékra nőtt. A 15–64 éves nők körében a foglalkoztatottak száma 0,6 százalékkal, 2 millió 1 ezer főre, foglalkoztatási rátájuk pedig 0,9 százalékponttal, 62,6 százalékra nőtt.

A fiatal (15–24 éves) korcsoport foglalkoztatottsága lényegében nem változott, a foglalkoztatottak száma 303 ezer fő, a foglalkoztatási ráta pedig 29,8 százalék volt.

Az ún. legjobb munkavállalási korú (25–54 éves) népességben a foglalkoztatottak száma és a foglalkoztatási ráta a mintavételi hibahatáron belül változott, előbbi 3 millió 411 ezer fő, utóbbi 83,8 százalék volt. Az idősebb (55–64 éves) korosztályban 11 ezerrel, 702 ezer főre nőtt a foglalkoztatottak létszáma; a foglalkoztatási ráta pedig 2,6 százalékponttal, 55,6 százalékra emelkedett.

A 20–64 éves korcsoport esetében – amely az Európa 2020 stratégiában meghatározott foglalkoztatási célok alakulásának megfigyelési köre – a foglalkoztatási ráta 0,7 százalékponttal, 74,7 százalékra emelkedett. Az Európai Unió 2020-ra 75 százalékos célértéket tűzött ki, Magyarországon jelenleg a korcsoportra vonatkozó foglalkoztatási ráta a férfiaknál 82,3, a nőknél 67,1 százalék.

A foglalkoztatás szintje a 15–64 évesek körében a legtöbb régióban a mintavételi hibahatáron belül vagy alig változott. Budapesten 16 ezer fővel csökkent a foglalkoztatottak száma, a foglalkoztatási ráta pedig 1,1 százalékponttal volt alacsonyabb, de a foglalkoztatási helyzet továbbra is itt a legkedvezőbb, a foglalkoztatási ráta 73,1 százalék. A növekedés Észak Magyarországon volt a legjelentősebb, 1,9 százalékpont, ahol a foglalkoztatás szintje ennek ellenére továbbra is alacsony, 66,1 százalék. A foglalkoztatottak aránya Dél-Dunántúlon volt a legalacsonyabb, 65 százalék.

Mérséklődött a munkanélküliség

A 2018. október–decemberi időszakban a munkanélküliek átlagos létszáma az egy évvel korábbihoz képest 8 ezer fővel, 167 ezerre, a munkanélküliségi ráta 0,2 százalékponttal, 3,6 százalékra csökkent. A férfiak körében kisebb növekedés volt tapasztalható, míg a nők mutatói javultak.

A 2018. év egészét tekintve a munkanélküliek létszáma átlagosan 172 ezer fő volt, 20 ezer fővel kevesebb, mint 2017-ben. A munkanélküliségi ráta 3,7 százalékos értéke 0,4 százalékponttal volt alacsonyabb az előző évinél – teszi hozzá a KSH.

Október és december között a 15–74 éves férfiak körében a munkanélküliek száma és a munkanélküliségi ráta – a mintavételi hibahatáron belül – 7 ezer fővel, 90 ezerre, illetve 0,2 százalékponttal 3,5 százalékra nőtt. A nők esetében mindkét mutató mérséklődött, a munkanélküliek száma 15 ezer fővel, 77 ezerre, a munkanélküliségi ráta pedig 0,7 százalékponttal, 3,7százalék ra csökkent.

A 15–24 évesek munkanélkülisége lényegében nem változott, létszámuk 34 ezer fő, munkanélküliségi rátájuk 10,1 százalék volt. A munkanélküliek több mint egyötöde ebből a korcsoportból került ki.

A 25–54 évesek, azaz az ún. legjobb munkavállalási korúak munkanélküliségi rátája 3,2 százalékra csökkent, míg az 55–74 éveseké lényegében nem változott, 2,6 százalék volt.

A munkanélküliség átlagos időtartama 14,8 hónap volt, a munkanélküliek 39,1 százaléka legalább egy éve keresett állást, vagyis tartósan munkanélkülinek számított.

A munkanélküliségi ráta a 15–74 évesek körében Dél-Dunántúlon és Észak-Magyarországon egyaránt 1,0, Nyugat-Dunántúlon 0,6 százalékponttal csökkent, a többi régióban a változások mintavételi hibahatáron belüliek voltak.

A munkanélküliségi ráta Észak-Alföldön volt a legmagasabb (6,7 százalék), míg Nyugat-Dunántúlon a legalacsonyabb (2,2 százalék).

A 2018. december végén az egy évvel korábbihoz képest: a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat adminisztratív adatai szerint a nyilvántartott álláskeresők létszáma 5 százalékkal, 242 ezer főre csökkent.

A 15–74 éves munkanélküliek száma 20 ezer fővel kevesebb, 172 ezer fő volt, míg a munkanélküliségi ráta 3,7 százalékra értéke 0,4 százalékponttal volt alacsonyabb.

A 15–74 éves férfiak körében a munkanélküliek száma 8 ezerrel, 88 ezer főre, munkanélküliségi rátájuk 0,3 százalékponttal, 3,5 százalékra csökkent. A nők munkanélküliségi mutatói a férfiakénál nagyobb mértékben csökkentek; számuk 12 ezer fővel, 84 ezerre, munkanélküliségi rátájuk pedig 0,6 százalékponttal, 4 százalékra mérséklődött.

A fiatalok munkanélküliségi rátája 0,5 százalékponttal 10,2 százalékra, a 25–54 éveseké 0,3 százalékponttal, 3,4 százalékra mérséklődött. A legnagyobb változás az 55–74 évesek körében történt, rátájuk 1,0 százalékponttal, 2,4 százalékra csökkent.

Történelmi siker

A rendszerváltozás óta nem dolgoztak olyan sokan a magyar gazdaságban, mint a tavalyi utolsó negyedévben, amikor 4 millió 481 ezer volt a foglalkozásban állók száma – monda Varga Mihály pénzügyminiszter szerdán Budapesten, sajtótájékoztatón.

A miniszter a KSH napközben közzétett adataira hivatkozva közölte,

2018-ban 73 ezerrel emelkedett a versenyszférában dolgozók száma, ami azt mutatja, hogy még mindig van lendület a munkaerőpiacban.

Kiemelte továbbá,

2010-hez képest 800 ezerrel dolgoznak többen a magyar gazdaságban, közülük 650 ezren a versenyszférában tudtak elhelyezkedni.

Tehát nem arról van szó, hogy a kabinet önkormányzati vagy állami eszközökkel bővítené a foglalkoztatást, hanem a munkában állók száma a gazdaság növekedésével arányosan tudott emelkedni.

Varga Mihály szólt arról is, hogy ebben az időszakban a foglalkoztatási ráta 54,6 százalékról 69,5 százalékra emelkedett, de a kormány szeretné, ha ez a szám a következő hónapokban tovább nőne. A munkanélküliek száma eközben mintegy félmillióról 167 ezerre csökkent, amivel a munkanélküliségi ráta 11,5 százalékról 3,6 százalékra esett – tette hozzá.