Több mint 217 ezer forintot visznek haza átlagosan Magyarországon

A bruttó átlagkereset 2018 novemberében 355 100 forint volt, 10,4 százalékkal magasabb, mint egy évvel korábban – olvasható a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) gyorstájékoztatójában.

A bruttó átlagkereset 2018. január–novemberben 327 200 forint,

a nettó átlagkereset 217 600 forint volt, mindkettő egyaránt 11,5 százakkal nőtt az előző év azonos időszakához viszonyítva.

A növekedésre a munkaerő-kereslet élénkülése, a minimálbér és a garantált bérminimum 8, illetve 12 százalékos emelése, a költségvetési szféra egyes területeit, továbbá bizonyos állami közszolgáltató cégek dolgozóit érintő keresetrendezések voltak hatással.

A teljes munkaidőben alkalmazásban állók nemzetgazdasági szintű átlagos bruttó keresete – a legalább öt főt foglalkoztató vállalkozásoknál, a költségvetési intézményeknél és a megfigyelt nonprofit szervezeteknél – 355 100 forint, közfoglalkoztatottak nélkül számolva 366 700 forint volt. Nemzetgazdasági szinten az átlagos nettó kereset családi kedvezmény nélkül 236 100 forint volt, a kedvezményt is figyelembe véve pedig 244 700 forintra becsülhető.

A bruttó és a nettó átlagkereset egyaránt 10,4 százalékkal nőtt az előző év azonos időszakához képest.

A teljes munkaidőben alkalmazásban állók nemzetgazdasági szintű átlagos bruttó keresete – a legalább öt főt foglalkoztató vállalkozásoknál, a költségvetési intézménye

A fogyasztói árak előző év azonos időszakához mért 2,8 százalékos növekedése mellett a reálkereset 8,5 százalékkal emelkedett. A nemzetgazdasági szintű, átlagos havi bruttó munkajövedelem 343 100 forint volt, 11,4 százalékkal magasabb, mint egy évvel korábban. A munkajövedelmen belül az egyéb munkajövedelem aránya átlagosan 4,6 százalék volt.

Az építőipar és a turizmus is feltornássza béreket

A versenyszféra bérnövekedése (11,1 százalék) már negyedik hónapja dinamikusabb volt, mint az állami szférában mért adat (8,1 százalék). Míg a versenyszférában a nem rendszeres keresetek kétszámjegyű növekedést mutattak, addig a költségvetési szektorban minimális csökkenés volt megfigyelhető éves összevetésben – olvasható az ING közleményében.

Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője szerint a nemzetgazdasági átlag felett növekedtek a bérek az olyan nagyobb súlyú ágazatokban, mint

az építőipar, a kereskedelem vagy a szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás, ahol a munkaerőhiány hajtja felfelé a béreket.

Ezen kívül természetesen a központi bérrendezéssel érintett területeken (rendvédelem, oktatás, egészségügy) is kétszámjegyű a bérnövekedés.

A munkaerő iránti kereslet bővült, vagyis a munkaerőhiány ellenére a vállalatok még képesek új munkaerőt felvenni.

Az elsődleges munkaerőpiacon közel 37 ezer fővel (1,2 százalékkal) nőtt a foglalkoztatás januárhoz képest. A közfoglalkoztatotti létszám eközben 113-115 ezer fő körül stabilizálódott, ami a januári szinthez képest közel 35 ezerrel kevesebb.

Ami a 2019. évi béralakulást illeti, nehéz megbecsülni a várt növekedést, hiszen a KSH új módszertannal méri majd a béreket, mediánbért is közölve. Másrészt a cafetéria átalakítása miatt a bérek dinamikusabban nőhetnek, mint 2018-ban ugyanakkor a rendelkezésre álló jövedelem ennél csak jóval mérsékeltebb ütemben bővülhet. Az idei béremelkedés reálgazdasági hatása tehát mérsékeltebb lehet, mint a tavalyi évben – írja a közlemény.

Németh Dávid a K&H elemzője azt is elmondta, hogy a béremelkedésből fakadó inflációs kockázat is erősödhet:

a magasabb fizetések ugyanis élénkítik a lakossági fogyasztást.

Ez tényező egyelőre csak kismértékben pörgeti az inflációt, de jövőben felfelé mutató kockázatot jelent. Ugyanígy rizikós inflációs szempontból, hogy a béremelkedés miatt a vállalatok kiadásai emelkednek, ezért előbb-utóbb kénytelenek lesznek árat emelni.