Új eszközzel lépnek fel az áfacsalás ellen

Az Európai Unió Tanácsa 2018. december 20-án elfogadta a HÉA-Irányelv módosítását. Ennek értelmében a tagállamok 2022. június 30-ig előírhatják a fordított adózás alkalmazását a meghatározott értékhatárt elérő, belföldi, adóalanyok között teljesülő ügyleteik esetén.

Az intézkedés hátterében az áfacsalások növekvő tendenciája áll. Mindezt jól érzékelteti, hogy az átmeneti szabályt csak azok a tagállamok alkalmazhatják, amelyek áfabevétel-kiesésének legalább 25 százalékát körhintacsalás okozza, illetve melyek esetében az áfahiány legalább 5 százalékkal meghaladja a közösségi átlagot – olvasható a Deloitte közleményében.

Az Irányelv módosítása rögzíti, hogy

az általános fordított adózást a 17 500 euró ügyleti értéket elérő, belföldi adóalanyok közötti ügyletekre lehet alkalmazni, de csak olyan szigorú technikai feltételek mellett, melyek biztosítják a fordított adózási mechanizmus hatékony működését, és ellenőrzését.

Ennek megfelelően az érintett adóalanyok kötelesek lesznek elektronikus jelentést tenni.

„Az új rendszer alkalmazása első körben minden bizonnyal nagymértékű adminisztrációs terhet jelentene mind az adott tagállam, mind a vállalkozások számára.

Ugyanakkor pozitív hatással bírhat az adócsalások visszaszorítása elleni küzdelemben, különösen azon tagállamokban, ahol jelenleg nagyon magas az áfabevétel-kiesés összege” – tette hozzá Tancsa Zoltán, a Deloitte adóosztályának partnere.

Figyelembe kell venni azt is, hogy az egyes országok között jelentős eltérések mutatkoznak a tekintetben, hogy az adóhatóságok milyen erőforrásokat tudnak biztosítani a csalások visszaszorítására. Így az általános fordított adózást csak azon tagállamok kérhetik (egyéb feltételek mellett), ahol egyébként nincs megfelelő hatósági apparátus.

Érdekes kérdés, hogy az általános fordított adózás esetleges alkalmazása hazánkban milyen hatással lenne a nemrég bevezetett online számlaadat-szolgáltatási kötelezettségre, illetve annak jövőjére.

Jelenleg ugyanis a fordított adózású ügyletekre nem terjed ki a valós idejű számlaadat-szolgáltatási kötelezettség. Így, az általános fordított adózás bevezetése jelentős változást idézne elő a számlákra vonatkozó jelentéstételi kötelezettségek tekintetében.

„Az új mechanizmust alkalmazó tagállamoknak előreláthatólag jelentős mértékben át kell majd alakítaniuk a jelentéstételi kötelezettségekre vonatkozó szabályozásukat, annak érdekében, hogy maradéktalanul megfeleljenek az irányelv-módosítás által szabott szigorú feltételeknek” – hangsúlyozta Aracsi Bernadett, a Deloitte adóosztályának szenior tanácsadója.

„Az általános fordított adózás bevezetésének másodlagos hatásai is lehetnek. A vállalkozások számára sok esetben okoz fejtörést, hogy egy adott ügylet az egyenes vagy a fordított adózás szabályai alá tartozik. Az általános fordított adózás bevezetésével ez a bizonytalanság – és az emiatt felmerülő adókockázat – elvileg megszűnne a nagy értékű ügyletek esetében” – emelte ki Gábor Zoltán, a Deloitte adóosztályának szenior menedzsere.