Váratlan erősödésbe kezdett a jüan
December eleje óta erősödik a kínai jüan a dollárral szemben, noha a kínai jegybank a gazdasági lassulástól való félelmében lazítja a monetáris kondíciókat. A kínai deviza decemberben 1,5 százalékkal drágult a zöldhasúval szemben, ehhez az idén már fél százalékot csapott hozzá. A jüan tavaly április eleje, a kereskedelmi háború kirobbanása óta decemberig közel 10 százalékot gyengült:
ugyan a jegybank cáfolta az amerikai vádakat, de vélhetően szándékosan gyengítette a devizát, hogy ellensúlyozza az emelkedő vámtarifák negatív hatásait.
A mostani erősödési hullám hátterében több tényező állhat. Egyrészt amerikai küldöttek Pekingbe érkeztek, hogy a vámtarifák sorsáról tárgyaljanak, s előzetesen mindkét fél pozitívan nyilatkozott a fejleményekről. Konkrétumokat nem közöltek, de Peking erősen bízik a tárgyalások pozitív kimenetelében, az amerikai fél pedig konstruktívnak nevezte az egyeztetéseket. A befektetők tehát lehet, hogy bízni kezdtek a konfliktusok enyhülésében, s ezért vonzóbbnak, biztonságosabbnak találják a jüaneszközöket.
A devizaerősödés hátterében állhat a jegybanki aktivitás is. Tegnap a kínai központi bank közölte: devizatartalékai tavaly 67 milliárd dollárral 3073 milliárd dollárra mérséklődtek, igaz, decemberben viszont éppen nőtt a tartalék mértéke. A decemberi emelkedés csak a tartalék összetétele miatt volt lehetséges:
az euró- és jeneszközök árfolyamában emelkedés következett be, a Bloomberg Economics elemzése szerint enélkül akár 2500 milliárd dollár környékére eshettek volna.
A jegybank tagadja, de a piaci pletykák alapján az intézmény a devizapiacon ad támaszt a jüannak, hogy elkerülje a kontrollálatlan esés miatti további tőkekivonást.
Múlt héten a jegybank közölte:
csökkenti a bankok kötelező tartalékrátáját, hogy többletlikviditást biztosítson a piacokon.
Azonban ez könnyen lehet átmeneti intézkedés: február 5-én van a kínai újév, és az ünnep miatt a jegybank el szokta látni a bankokat készpénzzel, erre szolgálhat a rátacsökkentés.
A gyakorlat szerint azonban vélhetően február derekán ismét szigorítanak a tőkemegfelelési szabályokon. Egyes elemzők szerint ráadásul lehet, hogy a növekvő kínai–amerikai hozamkülönbözet okolható, amiért elmaradt a lazítás árfolyamcsökkentő hatása.
A tízéves kínai és amerikai hozam közti különbség tegnapra 53 bázispontra nőtt, ami a legnagyobb tavaly október óta. A táguló hozamkülönbözet gátolhatja a további tőkekivonást. A Goldman Sachs elemzői megjegyezték azt is:
a kormánynak és a jegybanknak számos eszköze van, hogy ellenőrzés alatt tartsa a devizaárfolyamot, és könnyen lehet, hogy a közeljövőben Peking az erősebb jüant fogja preferálni.
A teljes cikk a a Világgazdaság keddi számában olvasható
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.