Visszahulló forrásokat hozhat a nyár

Az európai uniós támogatások terén a meg nem valósuló projektek miatt újra kiírható, úgynevezett visszahulló források határozhatják meg a 2019-es évet. A – budapesti és Pest megyén kívüli – bővíteni, fejleszteni vágyó kis- és középvállalkozások elsősorban a Gazdaságfejlesztési és innovációs operatív programban (Ginop) juthatnak szóhoz, amelynek eredetileg 2586 milliárd forint volt a 2014–2020-as ciklusra tervezett kerete.

A visszahulló források aránya a Ginopban óvatosabb becslések szerint is legalább 100–200 milliárd forint lehet az idén, mások szerint a csaknem 2600 milliárdos teljes összeg akár 20-30 százaléka is újrapályázható lehet még, ebből azonban legalább 10 százalékpontért nem az EU-s, hanem az azt kiegészítő állami források felelhetnek. Az Innovációs és Technológiai Minisztérium tájékoztatása szerint a forrásfelhasználás irányait az előkészületben lévő kkv-stratégia jelölheti ki, juthat támogatás a családi cégek generációváltására és a kis- és középvállalkozások digitális átállására is.

A visszahulló források abból erednek, ha a támogatásokat elnyert cégek vagy önkormányzatok nem tudják vagy nem akarják megvalósítani a korábban tervezett fejlesztést. Mivel az adatbázis ezeket az eseteket nem listázza, csalóka lehet a túligénylés szintje a Ginopban: 3438 milliárdos támogatási igénnyel érkeztek be pályázatok, amelyek közül eddig 2524 milliárd forintra bólintott rá az irányító hatóság. Vagyis a pályázni akaró kkv-knak annak ellenére is lehet még lehetőségük, hogy a programban rendelkezésre álló források 136 százalékára bejelentkeztek, a támogatások 98 százalékát pedig odaítélték.

A meg nem valósuló projektek mögött a gyakran hosszúra nyúló pályázati döntési szakasz és a közbeszerzési eljárás áll – mutatott rá a Világgazdaságnak Essősy Zsombor, a Mapi Magyar Fejlesztési Iroda Zrt. vezérigazgatója. Példaként felhozta: nem ritka, hogy a tender lefolytatása fél-háromnegyed évet vesz igénybe, de ennél is nagyobb késlekedést okoz, ha egy beadott pályázat sorsa csak másfél-két év alatt dől el. Ennyi idő múltán 20-30 százalékkal drágábban lehet beszerezni a kívánt eszközt vagy gépet, de előfordulhat az is, hogy az adott típust már nem is forgalmazzák. Az építési beruházásoknál pedig akár 40–50 százalékos is lehet az árkülönbség a munkaerőhiány és az egyre többe kerülő építőanyagok miatt.

A külföldről beszerzett munkagépek miatt az importvásárlások árfolyamkockázata is komoly nehézség a dráguló építési beruházások és a nehézkes közbeszerzések mellett – érvelt a Világgazdaságnak Tóth Ádám Ferenc, a European Conformity Check Vállalkozásfejlesztési Tanácsadó Intézet ügyvezetője.

A teljes cikket a Világgazdaság csütörtöki számában olvashatja