Átalakult az adóbevétel szerkezete

A cégek adóbefizetései 2014 és 2018 között visszafogottan, a lakosság jövedelemadóiból, de főleg a fogyasztási adóból származó költségvetési bevételek viszont jelentősen, 25–38 százalékkal nőttek – derül ki a Pénzügyminisztérium költségvetési adataiból. A vizsgált időszakban már csökkentek az adók:

elsősorban a munkát terhelő szociális hozzájárulási adó lett kisebb, de még így is több folyt be ebből a forrásból a társadalombiztosítási alapokba.

A költségvetés bevételein belül a fogyasztási adók aránya jelentősen emelkedett, de ez is volt a kormány célja.

A vállalkozások által fizetett adók a 2014-es 1308,4 milliárd forintról 9,3 százalékkal 1429,8 milliárd forintra emelkedtek, ez reálértéken 3-4 százalékos bevételnövekedés. A cégektől a legfontosabb elvonás a társasági adó, amelynek mértéke 10, illetve – az 500 millió forint árbevétel feletti – 19 százalékról egységesen 9 százalékra csökkent. Emiatt kismértékben csökkent az ebből származó adóbefizetések összege.

Más folyamatok zajlottak a szociális hozzájárulási adónál, amely a társadalombiztosítási alapok fő bevételét teszi ki: 2014-ben az alapok bevételei bő 5030 milliárd forintra rúgtak, tavaly már 5703 milliárdra, miközben a szocho mértéke 27 százalékról 19,5 százalékra csökkent, vagyis a jelentős adócsökkentés ellenére itt már érzékelhető növekedés történt. Közismert, hogy az elmúlt években kötött bérmegállapodások következtében nagy volt a bérkiáramlás, ennek eredménye a szochobevételek emelkedése is.

Míg 2014 előtt jellemzően céges különadókat vezetett be a kormány, az elmúlt négy évben ezeket részben vagy teljesen kivezette. Így a hitelintézeti járulék gyakorlatilag teljesen megszűnt, a pénzügyi szervezetek különadója pedig a 2014-es 148,5 milliárd forintról 2018-ra 53 milliárd forintra esett, ami 64 százalékos csökkenés. Eközben átalakultak a kisvállatati adók: az egyszerűsített vállalkozói adó (eva) folyamatosan vesztett népszerűségéből, a kisvállalati adóból (kiva) és a kisadózók tételes adójából (kata) pedig egyre komolyabb bevételekhez jutott az állam.

A lakosság adóbefizetései a vizsgált időszakban 1753 milliárd forintról 2425 milliárd forintra emelkedtek, ez az időközben bekövetkezett bérkiáramlás eredménye, hiszen az adókulcs 15 százalékra csökkent. A fellendülő lakáspiacnak és az emelkedő ingatlanáraknak köszönhetően jelentősen nőttek az illetékbevételek is. E forrásból tavaly már 191 milliárd forinthoz jutott az állam, ami 5 év alatt 70 milliárd forintos növekedés.

A teljes cikk a Világgazdaság csütörtöki számában olvasható