Csaknem öt százalékkal nőtt a magyar GDP

A KSH adatai szerint a növekedéshez a legtöbb nemzetgazdasági ág hozzájárult, a legnagyobb mértékben a piaci alapú szolgáltatások.

Tavaly – a kiigazítás nélküli adatok alapján – a GDP 4,8 százalékkal emelkedett az egy évvel korábbihoz képest.

A tavalyi negyedik negyedévben – a szezonálisan és naptárhatással kiigazított és kiegyensúlyozott adatok szerint – az előző negyedévhez mérten 1,1 százalékkal bővült a bruttó hazai termék volumene – írja a KSH.

Pénzügyi tárca: a vártnál jobban nőtt a magyar gazdaság

A magyar gazdaság egyre jobban teljesít, tavaly a gazdasági növekedés elérte a 4,8 százalékot, amire az elmúlt másfél évtizedben nem volt példa – jelentette ki Varga Mihály. A pénzügyminiszter hozzátette:

miközben a világgazdaságban és az Európai Unió egészében fokozatos lassulás figyelhető meg, a kormány célja a jelenlegi lendület fenntartása.

Varga Mihály kiemelte, a legfrissebb statisztikai adatok is visszaigazolják a magyar növekedési fordulat eredményességét és fenntarthatóságát, a 2017-es 4,1 százalékos emelkedést követően tavaly tovább gyorsult a gazdaság, ami a legtöbb elemzői várakozást is meghaladja.

Tavaly az utolsó negyedévében 5 százalékos volt a bővülés, amely a rendelkezésre álló adatok alapján háromszorosa az uniós átlagos növekedésnek.

Varga szerint meghatározó, hogy a magyar gazdaság jelenlegi bővülése nem külső hitelekből táplálkozik, mint a 2000-es évek első évtizedében, hanem kiegyensúlyozott makrogazdasági keretek között jött létre, ahol az adósságszint is folyamatosan csökken.

A pénzügyi tárca vezetője a jövőt illetően rámutatott: tekintettel kell lenni a reálgazdasági folyamatok, az infláció és a külkereskedelmi mérleg jövőbeli alakulására, valamint a munkaerőhiányból adódó lehetséges korlátokra. Mivel a világgazdaságot és térségünket is politikai és gazdasági bizonytalanságok övezik, a Bizottság 0,6 százalékponttal 1,3 százalékra csökkentette az uniós növekedési várakozását 2019-re.

Annak érdekében, hogy a hazai bővülés magas üteme fennmaradjon és az uniós átlagot hosszú távon is legalább 2 százalékkal meghaladja, a kormány számos intézkedéssel segíti a versenyképesség javítását és gazdaságvédelmi akciótervet dolgoz ki

– hangsúlyozta Varga Mihály.

ING: négy százalék alá eshet a növekedés

A felhasználási oldalt nézve a legfőbb húzóerő a belföldi felhasználás maradt: ez önmagában 6,7 százalékponttal járult hozzá a növekedéshez. Ugyanakkor ezt a teljesítményt a külső kereslet – főleg az export bővülésének jelentős visszaesése miatt – közel 1,7 százalékponttal mérsékelte. A belső keresleten belül a háztartások végső fogyasztása a korábbinál alacsonyabb mértékben bővült, ezt viszont ellensúlyozta a beruházások növekedése és a jóval kisebb mértékű készletcsökkenés.

Összességében tehát nagy meglepetést nem látunk, de a fogyasztási dinamika mérséklődése is azt jelzi, hogy a gazdaság lassan alacsonyabb sebességi fokozatba kapcsolhat. Valamint az is egyértelmű, hogy a jelenlegi rendkívüli mértékben kiegyensúlyozatlan növekedési struktúra miatt a jelenlegi gazdasági teljesítmény hosszú távon nem fenntartható

– mondta a KSH adataira reagálva Virovácz Péter, az ING elemzője. Hozzátette, a termelési oldalon az ipar és a szolgáltatószektor lassuló bővülését ellensúlyozta az építőipar továbbra is dinamikus növekedése és a mezőgazdaság jó teljesítménye. A szolgáltatások 2,2, míg az ipar és építőipar együtt 1,7 százalékpontot magyaráz a növekedésből. További érdekesség, hogy egyre nagyobb a termékadók- és támogatások növekedési hozzájárulása, vagyis a kormányzat jövedelme, ami a gazdaság folyamatos fehéredésével lehet összefüggésben.

Előre tekintve az elmúlt két igazán remek negyedév ellenére úgy véljük, hogy a gazdaság jövőbeli kilátásai érdemben nem változtak. A jelenlegi növekedési szerkezet tartósan nem fenntartható és egyensúlytalanságokhoz vezet. A külső környezet alakulása és a belső kapacitáskorlátok együttesen az idei év egészére várt 4,8 százalékos GDP-növekedést 3,8 százalékra mérséklik 2019-ben

– vetítette előre az elemző.

Takarékbank: az ipar húzta a GDP-t

A negyedik negyedévben élénkült az ipari termelés, a járműgyártás különösen decemberben teljesített jól, többek között ennek is köszönhető jó GDP-növekedési mutató

– mondta lapunknak adott gyorsértékelésében Suppan Gergely, a Takarékbank vezető elemzője, aki öt százalékos bővülést prognosztizált. Amennyiben az európai dekonjunktúra nem fékezné a magyar gazdaságot, akkor ennél magasabb is lehetett volna a dinamika, akár 5,5 százalékkal is növekedhetett volna a magyar gazdaság.

Idén közel kétszámjegyű lehet a bérdinamika és a lakásátadások is csúsznak, ez a lakossági fogyasztást magasan tarthatja, a tavaly beáramló működőtőke pedig a beruházásokat is magasan tarthatja.

Suppan Gergely hozzáfűzte: idén kényelmesen meglehet a négy százalékos bővülés, a várakozásunk szerint 4,2 százalékkal nőhet a GDP.

Az elemzők tényleg nem erre számítottak

A Világgazdaság elemzői konszenzusa szerint tavaly 4,7 százalékkal nőhetett a magyar gazdaság, a negyedik negyedévben 4,5 százalékkal emelkedhetett a GDP az előző év azonos időszakához képest – írtuk meg korábban. Az elemzői várakozások megegyeztek a Magyar Nemzeti Bank (MNB) előrejelzésével, és enyhén, 0,1 százalékponttal magasabbak voltak, mint a Pénzügyminisztérium prognózisa. Konszenzusunk szerint az idén 3,6 százalékkal emelkedhet a gazdaság teljesítménye 2018-hoz képest.

A negyedik negyedév növekedését elsősorban a bázishatás húzza le, a gazdaság legtöbb szektora kissé gyengébben teljesített, mint a harmadik negyedévben, az építőipar lendülete viszont megmaradt

– mondta a Világgazdaság kérdésére Németh Dávid, a K&H Bank vezető elemzője. Halász Ágnes, az UniCredit Bank vezető elemzője ezt azzal egészítette ki, hogy a belföldi felhasználás erős bővülése miatt a külkereskedelem kifejezetten fékező hatással lehetett a GDP-növekedésre, amit a szárnyaló turizmus kompenzálhatott. Kuti Ákos, az MKB Bank vezető elemzője hozzáfűzte:

a szolgáltatások húzhatták leginkább felfelé a magyar gazdaságot 2018 utolsó három hónapjában.