Csökkent tavaly a deviza súlya a megtakarításokban

Nagyjából másfél százalékkal, 1190 milliárd forint közelébe emelkedett tavaly a lakossági devizabetétek állománya, miközben a teljes betéti portfólió 13,6 százalékkal, 8500 milliárd forint fölé bővült – derül ki a Magyar Nemzeti Bank (MNB) statisztikáiból.

Ennek eredményeként a devizabetétek súlya 2018-ban 14 százalékra mérséklődött az egy évvel korábbi 15,6-ről a lakossági betéteken belül, a 2016-os arányhoz viszonyítva pedig már 2,5 százalékpontos az elmaradás.

A devizabetétek állománya úgy emelkedett mindössze másfél százalékkal a hitelintézeti szektor lakossági ügyfeleinél, hogy a forint tavaly csaknem 4 százalékkal gyengült az euróval szemben.

Az MNB pénzügyi számlákról készített statisztikái szerint hasonló kép rajzolódik ki:

a háztartások – vagyis a lakossági és önálló vállalkozói ügyfelek – a harmadik negyedév végén 1164,1 milliárd forintnak megfelelő devizabetéttel és 321,3 milliárd forintnyi készpénzzel rendelkeztek, ami összességében 4,7 százalékkal volt kevesebb az egy évvel korábbi mennyiségnél.

Az idegen fizetőeszközben tartott készpénz mennyisége ugyan 6,5 százalékkal, 312,3 milliárd forintra emelkedett a háztartásoknál, ám a betéteknél 7,3 százalékos csökkenést mutatott ki a szeptember végéig számított egy évre a jegybank. A háztartások pénzügyi eszközeinek mennyisége közben nagymértékben emelkedett, így a devizabetétek és az idegen fizetőeszközökben tartott készpénz súlya a harmadik negyedév végére 2,8 százalékra apadt az egy évvel korábbi 3,2-ről.

A devizabetéteknél tavaly hasonló folyamatok zajlottak le, mint a forintban elhelyezett megtakarításoknál. Az alacsony betéti kamatok miatt itt is látványosan növekszik a látra szóló és a folyószámlabetétek állománya és aránya: az összes lakossági devizabetét 71,9 százalékát – 855,5 milliárd forintot – már lekötetlenül tartotta a számlákon decemberben a lakosság, miközben négy évvel korábban még csak 34,3 százalék volt ez az arány.

A teljes cikk a Világgazdaság hétfői számában olvasható