Hiába leszünk jobbak, ha mások sokkal nagyobbat tudnak fejlődni

A versenyképességi vita egyik leglényegesebb pontja, hogy kinek, illetve minek a versenyképességéről van szó, valamint, hogy mit értünk ez alatt – kezdte előadását Dale A. Martin, a Német-Magyar Ipari és Kereskedelmi Kamara (DUIHK) elnöke a Világgazdaság Versenyképesség – Magasabb fordulatszámon című konferenciáján. Szerinte

leginkább az a döntő, hogy hol fejti ki tevékenységét az adott cég.

Hazainak tekinthető minden olyan cég, amely itthon fejleszt, nyújt szolgáltatást, ad munkát és adózik, míg nemzetközi minden olyan vállalat, amely országhatáron túl is értékesít és befektet – bár utóbbiból nagyon kevés van.

A nemzetközi szereplőket legalább kétféleképpen lehet értékelni: Magyarország, mint nemzetgazdaság versenyez más országokkal, illetve amikor magyar cégek versenyeznek nemzetközi vállalatokkal idehaza vagy nemzetközi színtéren – közölte Dale A. Martin.

Mikor versenyképes valaki?

A DUIHK elnöke elmondta, hogy a kamara évi 1700 válasszal készíti a konjunktúrajelentését. Azt vizsgálják, hogy

mennyire vonzó egy adott ország gazdasága.

Magyarország a közép-kelet-európai régióban a tizedik helyet foglalta el. A listát Csehország vezeti megelőzve Lengyelországot, Észtországot és Szlovákiát.

Vizsgálják, hogy mekkora az elégedettség egy elvárt szinthez, ami viszont szubjektív: például beruházási döntések eleve a saját elvárásokat is tükrözik – ez pedig szubjektív.

Munkaköltségek terén a nyolcadikok vagyunk, a közigazgatás hatékonysága terén viszont nagyot léptünk előre – a harmadik helyre –, hasonlóan az adóteher tekintetében, amelyben másodikok vagyunk, ugyanakkor a helyi beszállítok tekintetében már csak a 12. helyen áll az ország.

Ez viszont Dale A. Martin szerint mind relatív, ugyanis ezek a listák a többi országhoz mérten mutatják a teljesítményt. Sportra vetítve mindez azt jelenti, hogy a célban 1 másodperc rengeteg lehet, hiszen az első 10 helyezett akár egy tizedmásodpercen belül is befuthat, mégis csak az számít, hogy ki győz.

Nem mindegy az sem, hogy kinek a felelőssége a versenyképesség:

a sajtóban szinte kizárólag a gazdaságpolitikához kötik mindezt, ugyanakkor elsősorban a vállalatoknak kell gondoskodniuk saját versenyképességükről

– hangsúlyozta a kamarai elnök.

Egy vállalat versenyképessége javítható

Egy-egy intézkedés korlátozottan hathat a vállalatok versenyképességére, így egy támogató környezet sem tesz automatikusan sikeressé egy vállalakozást – hangsúlyozta Dale A. Martin. Ha egy cég vagy ágazat csak az állami segítségnek köszönhetően marad a piacon, az nem versenyképes szereplőket eredményez, hanem csak a rossz szerkezetet konzerválja, ami hosszútávon csak gyengíti egy adott ország versenyképességét.

A DUIHK elnöke szerint négy elhanyagolt versenyképességi tényezőt is kiemelt:

Dale A. Martin kiemelte, hogy az kifejezetten hazai sajátosság, hogy

a külföldi szereplőknek ilyen mértékben kiemelt gazdasági súlya van Magyarországon.

Alig van olyan fejlett ipari ország, ahol a foglalkoztatást és a hozzáadott értéket nézve ekkora szerepe van a külföldi tulajdonú vállalatoknak: a külföldi tulajdonú cégek részesedése a hozzáadott értékből ugyanis 51 százalékot tett ki 2016-ban az Eurostat adatai szerint – ez az EU-ban a legmagasabb, az uniós átlag közel duplája.