Közép-Európa lehetett Kína vigaszdíja

Sok kínai befektetőt ijesztett el tavaly az európai beruházásoktól az új uniós beru­házásfigyelő mechanizmus – nyilatkozta a Világgazdaságnak Ivana Karásková, a prágai Nemzetközi Kapcsolatok Társulásának (AMO) munkatársa. A vállalatok év közben nem tudták, pontosan mire számíthatnak, milyen technológiai ágazatokat érinthet az alaposabb EU-s vizsgálódás, csak annyi volt bizonyos, hogy az Európai Unió nagyobb hozzáférést szeretne a kínai piachoz.

A Baker Mckenzie ügyvédi iroda és a Rhodium Group kutatócég adatai szerint tavaly a kínai közvetlen működőtőke-beruházások (FDI) 70 százalékkal estek vissza 2017-hez képest. A későbbiekben azonban Karásková újabb fellendülésre számít, mivel kiderült, hogy a novemberben elfogadott EU-s intézkedéscsomag a vártnál kevésbé szigorú.

Az Európai Unió feltehet ugyan kérdéseket azokkal a külföldi beruházásokkal kapcsolatban, amelyeknek célországa EU-s tagállam, ám befektetést kizárólag az érintett ország hiú­síthat meg – magyarázta a szakértő a Külügyi és Külgazdasági Intézet (KKI) Kína közép-európai befolyásáról szóló rendezvényén. A kínai közvetlen működőtőke-beruházások egyébként tavaly az Egyesült Államokban is jelentős mértékben, 83 százalékkal csökkentek az előző évhez képest, aminek a hátterében a szigorodó beruházás-felülvizsgálati rendszer mellett a kínai–amerikai kereskedelmi feszültségek álltak.

Míg az Európába irányuló kínai tőkebefektetések átlagosan csökkentek 2018-ban, több közép-euró­pai országban ugrásszerűen növekedett a kínai FDI. Szlovéniában például több mint ezer százalékkal bővült éves összevetésben, de Magyarországon is 185, továbbá Lengyelországban 162 százalékos növekedést regisztráltak. Karásková szerint azonban hiba lenne messzemenő következtetéseket levonni ebből.

A kínaiakat elsősorban azok a területek érdeklik, amelyeket még nem térképeztek fel, ezért kevésbé valószínű, hogy hosszabb távon Közép- és Kelet-Európára összpontosítanának. A tavalyi beruházások is javarészt infrastrukturális jellegűek voltak a térségben, a technológiai előrelépés szempontjából továbbra is a nyugati befektetések lehetnek kulcsfontosságúak számukra

– mondta.

A Huawei-botrány hullámai ráadásul Közép-Európát is elérték, Csehország múlt héten zárta ki nemzetbiztonsági okokra hivatkozva a kínai távközlési céget – a ZTE-vel egyetemben – egy tenderből, amelynek témája egy online adóbevallási platform készítése. Prága egyelőre nem követte azok példáját, akik kizárták a Huaweit az 5G-hálózatuk építéséből, Lengyelország ellenben valószínűleg megteszi ezt a lépést, miután januárban kémkedés gyanújával letartóztatták a kínai cég egyik lengyelországi alkalmazottját.

A távközlési vállalat vezérigazgatója és alapítója, Zsen Cseng-fej hangsúlyozta: akkor sem szolgáltatná ki a rendelkezésére álló felhasználói és vásárlói adatokat, ha a kínai kormány kifejezetten kérné.

A teljes cikk a Világgazdaság hétfői számában olvasható