Közép-Európa lehetett Kína vigaszdíja
Sok kínai befektetőt ijesztett el tavaly az európai beruházásoktól az új uniós beruházásfigyelő mechanizmus – nyilatkozta a Világgazdaságnak Ivana Karásková, a prágai Nemzetközi Kapcsolatok Társulásának (AMO) munkatársa. A vállalatok év közben nem tudták, pontosan mire számíthatnak, milyen technológiai ágazatokat érinthet az alaposabb EU-s vizsgálódás, csak annyi volt bizonyos, hogy az Európai Unió nagyobb hozzáférést szeretne a kínai piachoz.
A Baker Mckenzie ügyvédi iroda és a Rhodium Group kutatócég adatai szerint tavaly a kínai közvetlen működőtőke-beruházások (FDI) 70 százalékkal estek vissza 2017-hez képest. A későbbiekben azonban Karásková újabb fellendülésre számít, mivel kiderült, hogy a novemberben elfogadott EU-s intézkedéscsomag a vártnál kevésbé szigorú.
Az Európai Unió feltehet ugyan kérdéseket azokkal a külföldi beruházásokkal kapcsolatban, amelyeknek célországa EU-s tagállam, ám befektetést kizárólag az érintett ország hiúsíthat meg – magyarázta a szakértő a Külügyi és Külgazdasági Intézet (KKI) Kína közép-európai befolyásáról szóló rendezvényén. A kínai közvetlen működőtőke-beruházások egyébként tavaly az Egyesült Államokban is jelentős mértékben, 83 százalékkal csökkentek az előző évhez képest, aminek a hátterében a szigorodó beruházás-felülvizsgálati rendszer mellett a kínai–amerikai kereskedelmi feszültségek álltak.
Míg az Európába irányuló kínai tőkebefektetések átlagosan csökkentek 2018-ban, több közép-európai országban ugrásszerűen növekedett a kínai FDI. Szlovéniában például több mint ezer százalékkal bővült éves összevetésben, de Magyarországon is 185, továbbá Lengyelországban 162 százalékos növekedést regisztráltak. Karásková szerint azonban hiba lenne messzemenő következtetéseket levonni ebből.
A kínaiakat elsősorban azok a területek érdeklik, amelyeket még nem térképeztek fel, ezért kevésbé valószínű, hogy hosszabb távon Közép- és Kelet-Európára összpontosítanának. A tavalyi beruházások is javarészt infrastrukturális jellegűek voltak a térségben, a technológiai előrelépés szempontjából továbbra is a nyugati befektetések lehetnek kulcsfontosságúak számukra
– mondta.
A Huawei-botrány hullámai ráadásul Közép-Európát is elérték, Csehország múlt héten zárta ki nemzetbiztonsági okokra hivatkozva a kínai távközlési céget – a ZTE-vel egyetemben – egy tenderből, amelynek témája egy online adóbevallási platform készítése. Prága egyelőre nem követte azok példáját, akik kizárták a Huaweit az 5G-hálózatuk építéséből, Lengyelország ellenben valószínűleg megteszi ezt a lépést, miután januárban kémkedés gyanújával letartóztatták a kínai cég egyik lengyelországi alkalmazottját.
A távközlési vállalat vezérigazgatója és alapítója, Zsen Cseng-fej hangsúlyozta: akkor sem szolgáltatná ki a rendelkezésére álló felhasználói és vásárlói adatokat, ha a kínai kormány kifejezetten kérné.
A teljes cikk a Világgazdaság hétfői számában olvasható
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.