Nettó 219 400 forintot kerestünk tavaly

A teljes munkaidőben alkalmazásban állók nemzetgazdasági szintű átlagos bruttó keresete – a legalább öt főt foglalkoztató vállalkozásoknál, a költségvetési intézményeknél és a megfigyelt nonprofit szervezeteknél – 360 000 forint, közfoglalkoztatottak nélkül számolva 371 700 forint volt tavaly decemberben.

Nemzetgazdasági szinten az átlagos nettó kereset családi kedvezmény nélkül 239 400 forint volt, a kedvezményt is figyelembe véve pedig 247 900 forintra becsülhető.

A bruttó és a nettó átlagkereset egyaránt 10,2 százalékkal nőtt az előző év azonos időszakához képest – írja a KSH.

A tavalyi egész éves adatokat tekintve a teljes munkaidőben alkalmazásban állók nemzetgazdasági szintű átlagos bruttó keresete – a legalább öt főt foglalkoztató vállalkozásoknál, a költségvetési intézményeknél és a megfigyelt nonprofit szervezeteknél – 329 900 forint, közfoglalkoztatottak nélkül számolva 341 600 forint volt. A bruttó átlagkereset a pénzügyi, biztosítási tevékenység gazdasági ágban volt a legmagasabb (608 200 forint), a szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás területén a legalacsonyabb (212 000 forint).

A rendszeres (prémium, jutalom, egyhavi különjuttatás nélküli) bruttó kereset 306 500 forint volt.

Nemzetgazdasági szinten az átlagos – családi kedvezmény nélkül számított – nettó kereset 219 400 forint volt. 2018-ban a családi adókedvezmény a kétgyermekes családok esetében tovább emelkedett. A kedvezményt is figyelembe véve a nettó kereseti átlag 228 000 forintra becsülhető.

A költségvetési és a nonprofit szféra egyes szervezeteinél dolgozók közül mintegy 79 ezer fő – az adóváltozások ellentételezését szolgáló, a keresetbe nem tartozó – kompenzációban részesült, ennek összege átlagosan 8100, illetve 7300 forint/fő.

A bruttó és a kedvezmények nélkül számított nettó átlagkereset egyaránt 11,3, a rendszeres bruttó kereset ennél kisebb mértékben, 11,2 százalékkal nőtt az előző év azonos időszakához képest.

A fogyasztói árak előző év azonos időszakához mért 2,8 százalékos növekedése mellett a reálkereset 8,3 százalékkal emelkedett.

A nemzetgazdasági szintű, átlagos havi bruttó munkajövedelem 346 700 forint volt, 11,4 százalékkal magasabb, mint egy évvel korábban. A munkajövedelmen belül az egyéb munkajövedelem aránya átlagosan 4,8 százalék volt – áll a jelentésben.

PM: tovább nőnek a bérek

Kimagasló mértékben, több mint 70 százalékkal emelkedtek a nettó bérek 2010 és 2018 között a családi adókedvezményt is figyelembe véve Magyarországon. 2017 után tavaly is átlagosan több mint egyhavi fizetéssel többet vihetett haza minden munkavállaló, ami a magyar családok anyagi helyzetét nagyban javítja – közölte az adatok megjelenése után nem sokkal a Pénzügyminisztérium.

A tavaly év végén létrejött bérmegállapodásnak köszönhetően, ami többek között a minimálbér és a garantált bérminimum 8 százalékos emelését két évre meghatározza, a legkisebb bérek 2010-hez képest több mint a duplájára nőttek. A minimálbérekkel együtt a magasabb kategóriába tartozó bérek is folyamatosan növekednek. Nemzetgazdasági szinten 2018-ra a nettó keresetek reálértéke – a családi kedvezmények figyelembe vételével – átlagosan 47,5 százalékkal nőtt 2010-hez képest.

A többgyermekes munkavállalók keresetének reálértéke az átlagosnál még nagyobb mértékben emelkedett, így a kétgyermekeseké közel 59 százalékkal, a háromgyermekeseké pedig mintegy 76,5 százalékkal nőtt 2010 és 2018 között

– közölték. Hozzátették, a kormány kezdeményezésére megkötött hatéves bérmegállapodásnak, a versenyszféra növekvő munkaerő keresletének és a közszféra béremeléseinek köszönhetően csak az elmúlt két évben – nemzetgazdasági szinten – több mint 25 százalékkal nőttek a bruttó és a nettó bérek egyaránt. A versenyszférában 2018-ban a keresetek átlagosan közel 11 százalékkal nőttek az előző évhez képest, ezen belül a fizikai dolgozók körében magasabb, 12,6 százalékos növekedés következett be, vagyis a piaci szférában is folytatódik a bérek kiemelkedő emelkedésének kedvező tendenciája. A hatéves bérmegállapodás várakozásaink szerint tovább ösztönözheti a munkavállalási hajlandóságot és hatékonyan segítheti a magyar munkaerő megtartását is.

A béremelkedés pedig a következő években is tovább folytatódhat, ami a belső fogyasztás növekedésén keresztül a magyar gazdaság növekedését is segítheti

– áll a közleményben.

Nehéz megmondani mi várható

A versenyszféra bérnövekedése már negyedik hónapja dinamikusabb volt, mint az állami szférában mért adat. Míg a versenyszférában a nem rendszeres keresetek kétszámjegyű növekedést mutattak, addig a költségvetési szektorban minimális csökkenés volt megfigyelhető éves összevetésben – reagált a KSH adataira Virovácz Péter, az ING makrogazdasági elemzője. Hozzátette, a nemzetgazdasági átlag felett növekedtek a bérek az olyan nagyobb súlyú ágazatokban, mint az építőipar, a kereskedelem vagy a szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás, ahol a munkaerőhiány hajtja felfelé a béreket.

Ezen kívül természetesen a központi bérrendezéssel érintett területeken (rendvédelem, oktatás, egészségügy) is kétszámjegyű a bérnövekedés.

Az elemző elmondása szerint a munkaerő iránti kereslet bővült, vagyis a munkaerőhiány ellenére a vállalatok még képesek új munkaerőt felvenni. Az elsődleges munkaerőpiacon közel 37 ezer fővel (1,2 százalékkal) nőtt a foglalkoztatás januárhoz képest. A közfoglalkoztatotti létszám eközben 113-115 ezer fő körül stabilizálódott, ami a januári szinthez képest közel 35 ezerrel kevesebb.

Ami a 2019. évi béralakulást illeti, nehéz megbecsülni a várt növekedést, hiszen a KSH új módszertannal méri majd a béreket, mediánbért is közölve

– szögezte le Virovácz. Hozzáfűzte, a cafetéria átalakítása miatt a bérek dinamikusabban nőhetnek, mint 2018-ban ugyanakkor a rendelkezésre álló jövedelem ennél csak jóval mérsékeltebb ütemben bővülhet. Az idei béremelkedés reálgazdasági hatása tehát mérsékeltebb lehet, mint a tavalyi évben.