Orbán: 2030-ig az öt legélhetőbb ország közé kerülhet Magyarország

A 2008-as gazdasági válság rávilágított arra, hogy a világban átrendeződés zajlik – ezért kellett átalakítani Magyarországot 2010 után. Ez lett a magyar modell, amely gazdaság és társadalompolitikai modellből áll, vagyis a közösségek és az egyén kapcsolatának egyensúlyba kellett kerülni és a kereszténydemokrata elvekhez kellett visszatérni. A kereszténydemokrácia arról szól, hogy meg kell védeni az ebből a kultúrából kinőtt „létformákat” (tulajdon-, szabad vállalkozás, a család, nemzeti közösség), amelyek korábban meggyengültek – mondta Orbán Viktor miniszterelnök a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) gazdasági évadnyitó konferenciáján.

330 pontos programmal állt elő az MNB

A Magyar Nemzeti Bank 330 javaslatot tesz Magyarország versenyképességének javítása érdekében. Matolcsy György jegybankelnök szerint 2030-ig Ausztria egy főre jutó jövedelmi szintjének 85 százalékát érhetjük el. Varga Mihály pénzügyminiszter pedig elárulta, hogy egy dologban már utolértük Ausztriát.

A magyar modell a gazdaságban azt jelenti, hogy a „pénzügyekben mindennek rendben kell lenni”. Ez minden gazdasági siker kiindulópontja. Ezért volt fontos a pénzügyi helyzet stabilizálása – semmilyen kilengést nem lehet megengedni, még a választási években sem. Ezért kell az államadósságot magyar kézbe venni – tette hozzá a miniszterelnök.

A magyar modell része a „segély helyett munkát” elv bevezetése, illetve a munkaalapú gazdaság megteremtése.

A hazai modell része a családbarát Magyarország megteremtése – a családtámogatásokon túl komoly szemléletváltozásra is szükség van. A fő célkitűzés persze a demográfia fordulat elérése, nő a születésszám, de még messze vagyunk a kitűzött céloktól.

A magyar modell negyedik pillére a miniszterelnök szerint a teljes foglalkoztatottság elérése – hamarosan elérhetjük, hogy ötmillióan dolgozzanak a magyar gazdaságban ha ideszámítjuk a munkát végző nyugdíjasokat és a diákokat is.

Orbán szerint a nyugdíjasok kedvező feltételek mellett visszatérhetnek a munkaerőpiacra, és szükség is van ezen munkavállalók tapasztalataira.

Az ötödik pillér az ipar modernizálása, az „ipari dimenzióváltás”.

Vendégmunkásokat csak a hiányszakmákba és csak átmenetileg akarunk beengedni, ezért az extenzív növekedés forrásai kimerülnek. Így a már dolgozóknak kell hatékonyabban termelniük, mert enélkül nem lesz gazdasági növekedés.

A magyar gazdaság hatodik pillére a „jó gazdakultúra” vagyis a mezőgazdaság. Nem szabad leértékelni a mezőgazdaságot, az élelmiszeripart, a sportipart, a kultúra. Ez utóbbi jó példa magyar filmipar felépülése – amely immár százmilliárdos üzlet.

További erőssége a magyar gazdaságnak az idegenforgalom – ezekről a lehetőségeinkről sem szabad megfeledkezni, élni kell velük – fogalmazott Orbán Viktor.

A magyar fejlődés lehetővé teszi, hogy mindenki lépjen egyet előre – így sikerülhet például a szegénységet felszámolni. Ennek érdekében a kormány több célkitűzést fogalmazott meg 2030-ig:

Emellett a teljes közép-európai térséget tegyük egységes gazdasági térséggé Bajorországtól, Lengyelországon át Szerbiáig. Olyan gazdaságpolitikára van szükség, amely növeli a határon túli befektetéseket annak érdekében, hogy profitot tudjanak hazahozni a magyar cégek. Ezért forrásokat kell teremteni azon magyar cégek számára, akik hajlandóak „kifektetni”. Be kell szállni a magyar cégeknek a nemzetközi versenybe – a cél, legalább annyi profitot hazahozni, mint amit az itt működő külföldi cégek hazautalnak – mondta Orbán Viktor miniszterelnök.